0 °C
A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint Orbán Viktor mostani beszédében volt egy-két olyan elem, ami a korábbi évértékelőkben nem volt ennyire hangsúlyos. Ilyen például az, hogy a külpolitikai részben – ami mindig jelen szokott lenni a beszédekben –
most Orbán Viktor megpróbált belehelyezkedni a nyugat-európai társadalmak, országok helyzetébe,
és ebből próbált következtetéseket levonni.
„Ennek kapcsán az volt a végkövetkeztetés, hogy a nyugat-európaiak is tulajdonképpen fellázadtak a globalista intézményrendszer ellen” - mondta Csizmadia Ervin.
Az elemző kiemelte: a beszédben volt egy rész, amikor azt mondta, hogy a nyugat-európai nemzetek fellázadtak 2016-ban a globális struktúrák ellen.
Csizmadia Ervin úgy véli, ez új elem ahhoz képest, ami eddig volt. Mert eddig a lázadás fogalmát a miniszterelnök részben saját magára és a kormányára, részben pedig a kelt-közép-európai országokra értette.
„Orbán Viktor felsorolta, hogy 2017-ben öt nagy ügy lesz, amelyet Magyarországnak, a kormánynak és a népnek együtt meg kell oldania. Ebből arra következtetek, hogy
az idei év egyértelműen a népszavazások éve lesz
ezekben a kérdésekben. Ilyen például a magyar adópolitika, amit az EU saját kezébe akar venni, a migráció, stb. Ha pedig nem is népszavazás, akkor nemzeti konzultáció lesz ezekben az ügyekben” - véli a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.
A szembenállás politikája
Pulai András is kiemelte, hogy egy magabiztos miniszterelnök tartott beszédet.
„A kiállásából, a fellépéséből ez leszivárgott.
Nem vagyok abban teljesen biztos, hogy ő annyira magabiztos”
- fogalmazott a Publicus Intézet stratégiai igazgatója.
Kiemelte: egy nagyon érdekes új vonal tűnt fel, a hanyatló Nyugat eszménye folyamatosan átszivárgott a beszéden, ami egy Kelet-Közép-Európa Nyugat-Európa szembenállást vizionált.
„Egy olyan világot festett le, ahol Nyugat-Európának vége lesz, és Kelet-Európa lesz az új mentsvára a Világnak” - mondta Pulai András.
A Publicus Intézet stratégiai igazgatója szerint
egyfajta sértettség volt a beszédben.
„Magyarországot és saját magát egy ostromlott várként jellemezte, ahol mi magunk szemben állunk az EU-val és minden fontos nemzetközi szervezettel, minden fontos nemzetközi szereplővel” - vázolta Pulai András.
A Publicus Intézet stratégiai igazgatója szerint ez hasonlatos ahhoz a kommunikációhoz, amivel Putyin a saját híveit meggyőzi arról, hogy neki kell maradnia az elnöknek.
„Miközben egyébként Putyin és Oroszország a beszédben egyáltalán nem tűnt fel” - hangsúlyozta az elemző.
Pulai András szerint Orbán Viktor
meglehetősen sokat támadta az Európai Uniót.
A Publicus Intézet stratégiai igazgatója úgy látja, az EU lesz a nagy ellenség: Orbán Viktor az általa vázolt ötből három pontban az Európai Unió elleni harcra készíti fel a híveit.
„Lesz egy komoly fizetésemelés-kampány,
ami részben már elkezdődött, és nem zárom ki, hogy a menekülttémát is újra fel fogja melegíteni” - tette hozzá Pulai András.
Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője szerint erős, de újdonságok nélküli beszédet tartott Orbán Viktor.
