A főpolgármester pénteki budapesti sajtótájékoztatón kiemelte, a főváros teljes mellszélességgel a kormány mellett áll, és részt vesz "bármilyen legális jogi akcióban az esetleges visszafizetés mérséklésére".

Az ügyben az Európai Bizottság még nem hozott határozatot - jegyezte meg. Elmondta, a kormány által közölt 76,6 milliárd forintos büntetés "egy szélső érték, (...) nem valószínű, hogy realizálódna". Ez "valójában inkább 59 milliárd" - tette hozzá a főpolgármester.

Közölte azt is: a BKV-nak és a DBR Projekt Igazgatóságnak vannak érvei arra, hogy a 76,6 milliárdos összeget csökkenteni lehessen. Ezt a lehetőséget nem szabad kihagyni, vitatni kell az összeget, bármekkora is legyen - hangsúlyozta Tarlós István.

Jelezte, a 76,6 és az 59 milliárd közötti különbség abból adódik, hogy a DBR Projekt Igazgatóságnak az információi szerint ezt a különbözetet meg tudják védeni.

Elmondta, hogy az OLAF-jelentés nincs a birtokában, de a kedvezményezett jogutódjaként vannak hiteles információi, és eszerint az OLAF a jelentésében körülbelül nyolcvan súlyos megállapítást tett, ebből egyetlen egy kivételével valamennyi "egyértelműen és megkérdőjelezhetetlenül" a 2010 előtti időszakot érinti.

A főpolgármester kifejtette, arról az egyről, ami a 2010 utáni időszakot érinti, az OLAF azt írja, hogy közbeszerzési szabálytalanság történt. A lényege az, hogy az ellenőrző mérnök "személyét" megváltoztatták, mert a korábbi mérnök esetében hosszú időn keresztül, a figyelmeztetések ellenére összeférhetetlenség volt és komoly szabálytalanságok sorát követte el.

Amikor 2010 után a BKV megpályáztatta ezt a pozíciót, akkor "betámadták" a tendereket, és lehetetlen volt új mérnököt kijelölni. Ezt követően közbeszerzési eljáráson kívül kormányhatározat alapján új mérnököt jelöltek ki - mondta, hozzátéve: az OLAF arra is rámutatott, hogy az új mérnök kijelölésével megszüntették a súlyos szabálytalanságot.

Tarlós István szólt arról is, hogy az OLAF szerint a 2007 és 2009 közötti tanácsadói szerződések "gyakorlatilag" mindegyike szabálytalan és csalás gyanúját vetik fel. Ezek a szerződések a BKV-nál születtek, a Fővárosi Közgyűlés elé soha nem kerültek - közölte.

A főpolgármester kitért arra is, hogy 2010 után a Siemens- és a Swietelsky-szerződéseket újratárgyalták, és így több tízmilliárd forintot szereztek vissza a fővárosnak. "Tehát nem egészen arról van szó, hogy mi semmit nem vettük észre" - fogalmazott.

Tarlós István hangsúlyozta azt is: maximálisan az OLAF-jelentés lehető leggyorsabb nyilvánosságra hozatala mellett van.

A 3-as metró felújítása kapcsán elmondta, a napokban érkezett meg a hivatalos értesítés arról, hogy a felújított szerelvények megkapták a típusengedélyt. "Ez év tavasszal már felújított szerelvények fognak futni" - fogalmazott. Hozzátette: az infrastrukturális felújítás tendereztetése is folyamatban van.

Tarlós István Bíró Endrének, a Metróért Egyesület elnökének a bejárást követő tájékoztatóját is idézte: "összességében elmondható, hogy a pályán és annak környezetében a közlekedés biztonságát veszélyeztető meghibásodás nem tapasztalható. (...) a vonal legnagyobb kockázati tényezője az elöregedett, rossz állapotban levő járműpark. Reméljük, hogy a járműcserék az ütemezésnek megfelelően megvalósulnak, és ezzel a kockázati tényező hosszú évekre megszűnik".

Mindezek kapcsán a főpolgármester megjegyezte, szerinte mindez minősíti azt, hogy mennyire aktuális a péntekre, a 3-as metró felújításával kapcsolatban az MSZP által szervezett tüntetés. Mi értelme van azok részéről a tüntetésnek, akik évtizedekig "egy szalmaszálat nem tettek keresztbe" a 3-as metró érdekében? - vetette fel.

A budapesti olimpiát ellenző helyi népszavazási kezdeményezésre vonatkozó kérdés kapcsán Tarlós István azt kérte a fővárosiaktól, hogy aki szereti a várost, ne írja alá az aláírásgyűjtő ívet, mert az olimpiával Budapest jól járna.

Kiemelte, az esemény sportértéke óriási, a magyar sportolók megérdemelnék, hogy Budapesten legyen olimpia, továbbá, ha a főváros megkapná a rendezés jogát, akkor "Budapestről kevésbé tudják elvinni a pénzeket", és sokkal több olyan beruházás történne, amely csak sokkal később vagy soha nem valósulna meg.