Az államtitkárság közleményében rámutatott: a fenntartó álláspontja kezdettől fogva egyértelmű volt, bármilyen megállapodás is születik, annak a kar hallgatóinak és a karon folyó képzés magas színvonala megtartásának érdekeit kell szolgálni, amelyet nem lehet alárendelni specifikus egyetemi, vagy oktatói csoportok érdekeinek. Ezért a fenntartó a BME-n belüli megoldást jelölte meg elsődleges célként, és amennyiben ez lehetetlenné válna, akkor viszont a teljes kar - azaz a képzések, a hallgatók és az oktatók - ELTE-re kerülését vizsgálta meg.

Mint írták: a határozott fellépés következtében a BME vezetése érdemi tárgyalásokat kezdett a kar vezetőivel, paritásos bizottságot állított fel a nyitott kérdések rendezésére, és kidolgozott egy kompromisszumos javaslatot, amit a szenátus megszavazott.

Tekintettel arra, hogy a feszült helyzetben a kari közvélemény megosztottá vált, a fenntartó maga is megvizsgálta a BME vezetése által a kar részére tett ajánlatot és azt fontosabb vonalaiban és irányaiban méltányolhatónak találta - közölték, rögzítve: ennek alapján a kar teljes egészében a BME-n működik a továbbiakban is.

Úgy vélik, ezzel a lépéssel sikerül megakadályozni a kari helyzet további romlását és a kar esetleges felbomlását. A fenntartói döntés ismeretében az érintett oktatók és kutatók figyelmüket ismét az oktatásra és kutatásra fordíthatják - olvasható a közleményben.

A fenntartó felhívja ugyanakkor a BME vezetésének a figyelmét a szenátus által elfogadottak maradéktalan betartására, a helyzet konszolidálására valamint az adott ügy által is felszínre hozott belső strukturális és vezetési problémák az Intézményfejlesztési Terv elvei mentén történő megoldására.

A közleményben egyúttal a fenntartó megköszönte az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetőinek "higgadt és konstruktív magatartását". Világossá tették, hogy - a BME GTK kérdésétől függetlenül - messzemenőkig támogatni fogják a gazdaságtudományi és műszaki képzések ELTE-n belüli létrehozását és fejlesztését.

Tavaly októberben az Index írt arról, hogy a GTK az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE) kerülhet. Ezt követően a Műegyetem szenátusa egyhangúlag foglalt állást arról, hogy az intézménynek szüksége van humán és gazdasági ismereteket tanító szervezeti egységre.

Az oktatásért felelős államtitkárság december 5-én közölte: fenntartóként kezdeményezi, hogy a kar 2017. augusztus 1-jétől tartozzon az ELTE-hez.

Az ELTE december 13-án közölte: szenátusa támogatja a fenntartó kezdeményezését a kar intézményükbe integrálásáról. Azt írták: november 29-én kaptak hivatalos tájékoztatást arról, a GTK már nem lát rá reményt, hogy tevékenységét a BME keretein belül folytassa, és ezért kezdeményezte a fenntartónál az áthelyezését az ELTE-re. A BME január 10-én azt közölte, hogy fennmaradhat az egyetem jelenlegi egysége, miután a szenátus újra megerősítette, hogy az intézmény szerves és lényeges részének tekinti a GTK-t.

A közleményben azt írták, a szenátus ülésén elfogadta az általa kijelölt, tavaly december 19-én felállított testület elnökének előterjesztését és a testület konkrét intézkedési javaslatait a GTK által felvetett problémák BME-n belüli megoldására.

A kijelölt testület feladata az volt, hogy konkrét intézkedési javaslatokat fogalmazzon meg, a vitatott kérdések rendezése érdekében tárgyaljon a GTK kari tanácsa által megválasztott öt képviselővel, a karok dékánjaival, a hallgatói képviseletekkel, a fenntartó képviselőjével és minden érintettel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának (GTK) tanácsa január 11-i ülésén ugyanakkor nem fogadta el a szenátus előző nap meghozott döntését, amely kimondta, hogy az intézmény integritásának megőrzésére törekednek, és ehhez kérik a fenntartó támogatását.