A Magyar Olimpiai Bizottság honlapján elérhetővé vált a 2024-es Budapesti Olimpia 1300 oldalas megvalósíthatósági tanulmánya, és a 100 oldalas vezető összefoglaló. Ez utóbbi azzal kezdődik - idézem: az Olimpiai megvalósítható és hasznos vállalkozás Magyarország számára, Budapest esélyes pályázó lehet.

A tanulmány kitér a játékok megrendezésének költségeire, és megállapítja: az olimpia nyereséges lehet. A dokumentum 2017 és 2025 között összesen 100 ezer munkahellyel számol.


Az államháztartás olimpiai bevételeit rövid és hosszú távon mintegy 1142 milliárd forintra becsüli a tanulmány, amely - a feltételezett és tervezett 3 százalékos GDP növekedés mellett további 0,3 százalékos növekedést irányoz elő a rendezésnek köszönhetően, amelyből a lakosság többletbevétele valamivel több mint ezer milliárd, a vállalkozásoké 836 milliárd forint lehet a becslések szerint. A turisztikai bevételek a tanulmány szerint elérhetik a 130 milliárd forintot.

A tételes felsorolásnál az összegzés 10 milliárd forintot számol a pályázati kiadásokra, 21 milliárd forintot a szervezési és rendezési feladatokra, valamint 1043 milliárd forintot az olimpia-specifikus fejlesztések megvalósítására.

A kiadási oldalon összesen 1074 milliárd forint szerepel. Ebből lejön a játékok megrendezésének közvetlen bevétele, a fejlesztések, eszközök és ingatlanértékesítésekből befolyó tervezett 299 milliárd forint, így a 2024-es olimpia megrendezése a tanulmány szerint 774 milliárd forintba kerülne.

A dokumentum készítői a helyszínek kiválasztása céljából több mint 120 budapesti és vidéki önálló területegységet vizsgáltak és szűrtek meg. Elvégezték közel 190 lehetséges edzéshelyszín, vidéki kollégium valamint hét meglévő kiemelt versenyhelyszín helyszíni vizsgálatát.

A tanulmány készítői három lehetséges olimpiai helyszín szerkezetet alakítottak ki, ebből választották ki az általuk legjobbnak ítélt változatot: a Kvayyasy-zsilip és környezetét, a főstadionnal a Csepel fölötti nyúlványon, a Rákóczi hídtól délre. Felmérték a közlekedési igényeket, a szálláshely kapacitásokat.

A dokumentum a rendezési esélyek latolgatásakor nem felejti el megemlíteni az eddig szerzett 167 magyar olimpiai aranyérmet, amellyel hazánk a nyolcadik a nyári olimpiai játékok éremtáblázatán. A tanulmány megjegyzi: Magyarország a legelső az olimpiát még nem rendezett országok között az éremtáblázaton.

Az olimpiai stadion és park a Rákóczi hídtól délre, a pesti oldalon épülhetne fel. Itt lennének az atlétikai versenyek. A stadion a játékokra 60 ezer fős lenne, azt követően 15 ezer fősre bontanák vissza.

Az olimpiai falu ettől délre, a csepeli hídig terjedő közel 36 hektáros területre kerülne. A jelenlegi csepeli HÉV vonal megszűnne, helyette - más nyomvonalon - villamos menne a szigetre. A sínpályát 150 méteres szakaszon helyeznék át, de áthelyeznék az itt futó vasúti pályát is. Megépülne a Galvani híd.

Az olimpiától függetlenül megépült, vagy megépülő helyszínek között szerepel az új Puskás Ferenc Stadion, a Ferencváros stadionja, az Ilovszky Rudolf Stadion, a DVTK miskolci pályája, a székesfehérvári Sóstói Stadion, a debreceni nagyerdei stadion és főnix csarnok, a győri, szegedi és veszprémi aréna, a Dagály uszoda, a Széchy Tamás sportuszoda.

Budapesten az eddig felsoroltak mellet helyszín lenne a Hungexpo területe, a Városliget, az Óbudai sziget és a Margitsziget egy-egy része, a Normafa környéke, és Lágymányos is.
Az északi és déli sporthelyszíneket a Hungária körút, mint olimpiai körút kötné össze, valamint hajójárat közlekednek a helyszínek között.

A fontosabb útvonalakon, például a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a várossal összekötő gyorsforgalmi úton VIP sávokat hoznának létre a résztvevők számára. Ezen a helyszínen a kötöttpályás kapcsolat kialakítása is szerepel a tervekben.

A fővárosban Olimpiai Expressz buszjáratok járnának, és 20 ezer ideiglenes P+R parkolót alakítanának ki az M1-es M7-es, valamint az M5-ös autópálya bevezető szakasza mellett.
A tanulmány 54 ezer hivatalos személlyel, 17 ezer sportolóval és kísérővel, 45 ezer önkéntessel, 22 ezer újságíróval számol. A félmillió külföldi és egymillió magyar néző látogatná a sporteseményeket.

Az olimpia bruttó költsége a tanulmány szerint 1074 milliárd forint lenne. A dokumentum szerint a például az ingatlanok értékesítési összegével csökkentett rendezési összeg 774 milliárd forintot tenne ki, ami a készítők számításai szerint egy magyar lakos számára valamivel több mint évi 7000 Ft-ot, havonta 595 forintot jelentene.

Az utóhasznosítás jegyében a médiaközpontból irodapark, az olimpiai faluból lakóterület, kollégium, illetve az életpálya-modellekhez köthető lakások lennének.

A budapesti olimpiát a javaslat szerint 2024. július 19 és augusztus 4-e között rendeznék.