Novák Katalin a 3,2 milliárd forintos uniós forrású Tehetséghidak Program lezárása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón nemzeti ügynek nevezte a tehetséges fiatalok megtalálását.

Felhívta a figyelmet arra: a családok, a pedagógusok, a kormány és a civilek együttműködése ahhoz is kell, hogy a már felfedezett tehetségek kezét ne engedjék el, hanem folyamatosan segítsék őket kibontakozásukban.

Elmondta, hogy a most lezárult hároméves programba 35 ezer fiatalt sikerült bevonni, továbbá 15 ezer pedagógust is, akik egyebek mellett arra kaptak képzést, hogy felismerjék a tehetségeket. Jelezte azt is: országszerte már mintegy ezer úgynevezett tehetségpont működik, ezeknek az intézményeknek is az a feladatuk, hogy különböző foglalkozásokkal segítsék a tehetségek útját. Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy az uniós forrásokat ne csak a gazdaság egyéb ágazataiba fektessék be, hanem a tehetséges fiatalokra is minél több pénzt fordítsanak.

Közölte, ezért is döntöttek arról, hogy a Tehetségek Magyarországa elnevezésű program keretében - a 2014 és 2020 közötti ciklusban - 6,5 milliárd forintot fordítanak a tehetséggondozás folytatására.

Tájékoztatása szerint a Nemzeti Tehetség Program keretében 2,8 milliárd forint összegben írtak ki különböző pályázatokat a 2015/2016-os tanévre.

Bajor Péter, a Tehetséghidak Program projektmenedzsere ismertette azt az országos reprezentatív kutatást, amelynek keretében azt vizsgálták, hogyan vélekednek a magyarok a tehetségről. A válaszadók 79 százaléka szerint a tehetséggondozás megtérülő befektetés, a felfedezett fiatalok az ország sikerének a motorjai lehetnek és erősítik az ország jó hírnevét.

A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (Matehetsz) megbízásából készített felmérésben arra is választ kerestek, milyen okok miatt kallódhatnak el a tehetségek. A szülők szerint elsősorban anyagi okok miatt, ugyanakkor a fiatalok úgy gondolják, a tehetség az önbizalom hiánya miatt marad rejtve, például azért, mert nem kapnak elég biztatást.

A kutatás szerint csaknem minden második fiatal úgy gondolja, hogy az elmúlt években bővült a tehetségeseknek szóló programkínálat. A tehetséget a válaszadók elsősorban veleszületett kiemelkedő képességként értelmezik, emellett a felnőttek az összefüggések gyors megértését, a kreativitást és a jó memóriát társítják hozzá. A megkérdezetteken belül a fiatalok számára is fontos eleme a tehetségnek a kreativitás, de számukra a könnyedség és a kitartás, illetve az átlagtól eltérő látásmód a tehetség legfontosabb jellemzője.

A válaszadók háromnegyede egyetért abban, hogy a tehetségek támogatása közös társadalmi feladat, a hátrányos helyzetű tehetségek támogatását kétharmaduk az állam dolgának tekinti.

A Matehetsz koordinálásában tartott Tehetséghidak Programról készült összegzés szerint a jövő ígéretes kutatói, mérnökei, matematikusai, muzsikusai, írói és elhivatott tanárai is ott vannak a tehetséges fiatalok és pedagógusok között, akiknek az elmúlt három évben táborokat, képzéseket, személyre szabott tanácsadást, illetve eszközöket, szakkönyveket, fejlesztő és képességmérő játékokat biztosítottak.