"Augusztus 20-a sok tekintetben a leginkább változó ünnep. Elsődlegesen Szent Istvánra emlékezünk ezen a napon. 1771-ben Mária Terézia jelölte meg ezt a napot, mert korábban más napokon ünnepelték. Raguzából Mária Terézia közbenjárásával visszakerült Budára a Szent Jobb. Az első körmenetet a Budai Várban rendezték meg 1818-ban, egy másik forrás szerint 1819-ben, komoly népünnep kezdett kialakulni elsősorban a fővárosban" - idézte fel a néprajztudós.

"Az első tűzijátékot 1927-ben rendezték meg, a 19-20 század fordulóján augusztus 20-ához aratóünnepek is kezdtek kapcsolódni. Darányi Ignác földművelési miniszter mozgalmat indított a 1900-as évek elején, hogy a nagybirtokon szokásos aratóünnepségeket népszerűsítsék. Falun, ahol nem volt különösebb hagyománya a Szent István napjának, elsősorban ezek az aratófelvonulások váltak népszerűvé" - mondta Tátrai Zsuzsanna.

"A Horthy-korszakban újabb színesedése következett az ünnepnek, megalakult a Gyöngyösbokréta és a hivatalos ünnepségek rendszeres fellépői lettek azok a színes, népviseletbe öltözött csoportok, amelyek a falvakban létesültek. A Gyöngyösbokréta megítélése nagyon sokféle volt, egyrészt megmerevítette a hagyományt, másrészt azonban meg is őrizte" - emelte ki a néprajztudós.

"1945 után ismét változott az ünnep, betiltották a Szent Jobb-körmenetet, 1948-tól az új kenyér ünnepének kezdték nevezni ezt a napot. Már korábban is volt szerepe az aratóünnepeknek, a friss gabonából készült kenyérnek, megvoltak a hagyományai. Szent István nevét sem lehetett elmondani, a Szent István körutat István körútnak kellett nevezni, így Szent István ünnepe helyére az új kenyér ünnepe lépett, majd pedig 1949-ben lépett hatályba az új alkotmány, ettől kezdve augusztus 20-a az alkotmány ünnepévé vált" - jelezte Tátrai Zsuzsanna.

A néprajztudós elmondta: "az 1980-as években készített szociológiai felmérésből az derült ki, hogy a legkedveltebb ünnep augusztus 20-a, ennek lehet oka a vízi parádé, a tűzijáték is, ez utóbbi régebben különleges, egyedi és nagy esemény volt."

"A rendszerváltozás után Szent István visszakerült a régi státuszába, augusztus 20-a újra az ő ünnepe, a Szent Jobb-körmenetet is központi fontosságúvá vált ismét, emellett pedig a köztársaság ünnepe is lett, tehát mindig valami mással is bővül" - hangsúlyozta Tátrai Zsuzsanna.

Hozzátette: "újabban pedig hihetetlen sok minden történik. Az új kenyér ünnepe most a nemzet kenyerévé vált, ami egy rendkívül szép és különleges szimbólum, hiszen a határon túli magyarságot is összefogva készül. Most már van torta is, ezek mind gazdagítják az ünnepet és nem homályosítják el az eredeti fontosságát."

"Most is mindenki számára népszerű, kedves ünnep, lehetőséget ad országszerte minden településnek arra, hogy sokszínűen és mindent korosztályt bevonva tudjon ünnepelni, így mindenki magáénak érezhesse ezt a napot" - fejtette ki a néprajztudós.

"Kevés néphagyomány kötődik ehhez a naphoz. A regölés szokásában jelenik meg Szent István, az pedig a névadó szentjének napján van a karácsonyi ünnepkörben. Vannak időjárási hagyományok, minden jeles naphoz fűződnek ilyenek, azt mondják, a szép idő jó gyümölcstermést jelez. Van, ahol úgy tartják, ilyenkor mennek el a gólyák. Negyvenes napnak is tartják, ami azt jelenti, amilyen idő van augusztus 20-án, negyven napon keresztül olyan várható" - mondta Tátrai Zsuzsanna.