"Amellett, hogy beszélünk a nemzet közjogi egyesítéséről és arról, hogy 750 ezer határainkon túli magyar tett már állampolgársági esküt, fontos az is, hogy az emberek tudjanak találkozni, együtt ünnepelni, barátságok, szerelmek is szövődjenek, és a nemzetünk ezáltal is fennmaradjon" - mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár a zsúfolásig megtelt Szent Mihály-templomban tartott istentiszteleten, amelyen a város ezeréves fennállását is ünnepelték.

Hozzátette: a kapcsolattartás szándékával a nemzetpolitikai államtitkárság megalapította a testvérvárosi pályázatot, amelyre 100 millió forintot különített el; a keretre Nagymányok is sikerrel pályázott.

Augusztus 20-án a völgységi városban Szent István, a magyarság államalapító királya, az új kenyér ünnepe mellett arra is emlékeznek, hogy Nagymányok legalább ezer éve létezik, és lakói megtartják a települést - mondta Potápi Árpád János, hozzátéve, ünneplik azt is, hogy Nagymányoknak, illetve két német, valamint egy-egy lengyel és székelyföldi testvérvárosának lehetősége adódik a találkozóra.

A város lengyel partnertelepüléséről szólva megjegyezte: az egykori Árva megyéhez tartozott Jablonka lakói ma is másképp tekintenek szülőföldjükre, mint a lengyelek többsége, mert tudják, hogy az a történelmi Magyarországhoz, és nem Lengyelországhoz tartozott.

Az ünnepségen jelen voltak Reishelsheimből, Teunzból, Jablonkáról érkezett vendégek, a székely Zetelaka küldöttsége csütörtökön csatlakozik az ünneplőkhöz.

Nagymányokot 1015-ben a pécsváradi bencés apátság alapító levelében említi először történeti forrás. A millenniumot januártól tartó programsorozattal ünneplik a 2400 lakosú, több nemzetiségű, két évszázados bányászmúltra visszatekintő városban.