Számokat tekintve viszonylag azonos számban születnek gyermekek a visegrádi négyek államaiban, tehát Lengyel, Cseh és Magyarországon, valamint Szlovákiában - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutató Intézet igazgatója.

A szakértő szerint a magyar családpolitika igen bőkezű a támogatásokat illetően, "de a sok cikk-cakk miatt az emberek nem bíznak abban, hogy tartós is lesz a családtámogatási rendszer."

Spéder Zsolt szerint a KSH vizsgálatai azt bizonyítják, hogy a gyermekvállalási szándékok megvannak, a fiatalok is viszonylag hamar szeretnének, de különböző okok miatt a fiatalok elhalasztják a döntést. A Népességtudományi Kutató Intézet igazgatója hangsúlyozta, amennyiben elindul a tartós gazdasági növekedés, akkor nőhet a születések száma is.

A KSH Népességtudományi Kutató Intézet igazgatója szerint Magyarországon születik a legkevesebb gyermek egész Európában. Spéder Zsolt ezt a gazdasági helyzet mellett a párkapcsolatok egyre rövidebb élettartamával indokolta.

A KSH Népességtudományi Kutató Intézet igazgatója szerint nincs egy optimális gyerekszám, ugyanis nincs demográfiai válasz arra, hogy az idős nemzedéket kik és miként tartják majd el. Az pedig kultúra- és energiafüggő is, hogy meddig tolható ki a nyugdíjkorhatár. Spéder Zsolt azt mondta: a Ratkó-korszak gyermekei most lesznek nyugdíjasok, így hamarosan nagyon megnőhet a nyugdíjasok száma, miközben egyre kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra.

Európa öregszik - mondta Spéder Zsolt. És ez nem csak a hosszabb élettartamot, hanem a kevesebb gyermekszületést is jelenti - mondta a KSH Népességtudományi Kutató Intézet igazgatója. Spéder Zsolt szerint azonban a kontinens északi részén és Nagy-Britanniában viszonylag nagy a termékenység, Közép-Európában ennél kisebb, míg Kelet- és Dél-Európában nagyon alacsony. És ezen a ki- és áttelepülések sem nagyon változtatnak.