Mesterházy Attila hangsúlyozta: 2007 és 2013 között 25 milliárd euró jutott, a múlt heti uniós csúcson elfogadott tervezet szerint 2014 és 2020 között mindössze 20,4 milliárd euróval gazdálkodhat Magyarország. Az MSZP-s politikus szerint azért mondhatja Orbán Viktor, hogy több forrás jut forintban egy-egy magyar emberre a következő hét évben, mert az előző költségvetés elfogadásakor 40 forinttal kevesebbe került egy euró és 115 ezerrel több ember élt Magyarországon.

Elismerte ugyanakkor: lehetett volna még rosszabb is a magyar helyzet, így öröm, hogy a eredeti - ennél is rosszabb - helyzeten sikerült változtatni.

Kiemelte azt is: a mostani költségvetési időszakból hátralévő egy évben még 4000 milliárd forintnyi uniós forrást lehet lehívni, ezért gyorsítani és egyszerűsíteni kell a pályázatokat és nem szabad, hogy "mindent a Közgép nyerjen meg".

LMP: csökkentek a lehívható uniós források

Nem nőttek, hanem csökkentek az elérhető uniós források - reagált az LMP frakcióvezetője a miniszterelnök hétfői, a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozóról szóló parlamenti felszólalására.

Schiffer András furcsa matematikai észjárás jelének nevezte, hogy Orbán Viktor növekedésről beszél akkor, amikor 25,7 milliárd euróról 20,4 milliárdra csökkent a lehívható források összege.

Feltette a kérdést: a kormányfő számolt-e az összességében 16 százalékos forintárfolyam-romlással, amikor arról beszélt, hogy minden egyes magyar polgárnak 660 ezer helyett 712 ezer forint jut majd a támogatásokból és nyertesei vagyunk az alkunak.

A miniszterelnök kijelentései akkor lennének igazak, ha a következő években további 787 ezerrel csökkenne a Magyarországon dolgozó magyar állampolgárok száma - mondta Schiffer András.

Vona: az EU haldoklik

Vona Gábor szerint az Európai Unió haldoklik, a miniszterelnöknek pedig erről kellene beszélnie.

A Jobbik elnöke Orbán Viktor napirend előtti felszólalására reagálva hétfőn a parlamentben azt mondta: korrektebb lett volna, ha a kormányfő a számok kozmetikázása helyett bevallja, hogy Magyarország euróban és reálértéken számolva az eddiginél 20 százalékkal kevesebb pénzhez jut a következő hét évben.

Hozzátette: elismerték volna, ha Orbán Viktor arról beszél, hogy a kabinet mindent elért Brüsszelben, amit az ország jelenlegi helyzetében elérhetett. Szerinte azonban a miniszterelnök beszámolója elfedte a lényeget: azt, hogy az EU nem válságban van, hanem haldoklik, jelenlegi formájában működésképtelen.

A Jobbik ezért sürget népszavazást az uniós tagságról - mondta Vona Gábor.

Fidesz: a nemzeti érdekek határozott képviselete vezet sikerre

A Fidesz szerint nem az önfeladás, hanem a nemzeti érdekek határozott képviselete az az út, ami az Európai Unióban is sikerre vezet.

Rogán Antal hétfőn az Országgyűlésben a miniszterelnök szavaira reagálva kiemelte: a magyar kormány jobb pozíciót ért el az előző heti uniós tárgyaláson, mint amit az elődeinek sikerült.

Rámutatott: a szocialisták éveken át tagadták, hogy Magyarországnak érdemes akár konfliktusok mellett kiállnia érdekei mellett. Szerinte ez a mostani tárgyalás egyértelműen cáfolta a szocialisták hozzáállásának jogosságát.

KDNP: az uniós torta kisebb, de a magyar szelet nagyobb

A KDNP szerint a következő hét év európai uniós költségvetésével kapcsolatban az a helyzet, hogy "az uniós torta kisebb, de a magyar szelet nagyobb, és ennél nagyobb siker nem volt várható" a múlt heti uniós csúcson - jelentette ki a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője hétfőn a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva.

Harrach Péter szerint ugyanakkor azt is le kell szögezni, hogy az Európai Unió elhúzódó gazdasági válságban van és társadalmi válságban is a "deviáns jelenségek elszaporodása és támogatása", valamint a politikai vezetés kettős mércéje miatt.

Hangsúlyozta: Magyarország az unión belül határozottan képviseli a nemzeti érdekeket, másrészt pedig komoly lépéseket tesz a "keleti nyitás" érdekében Kína, Törökország és Oroszország felé, ez a kapcsolatrendszer pedig Magyarország érdekeit szolgálja.