Hegmanné Nemes Sára a szolnoki Hozam Klub rendezvényén "Public Private Partnership (PPP) Magyarországon" címmel tartott előadásában jelezte: már tart a PPP konstrukcióban megvalósult, illetve tervezett fejlesztések felülvizsgálata.

A ráfordított összegek tekintetében ezek közül a legjelentősebb tételt az M5-ös és M6-os autópálya-fejlesztések képviselik, amelyek költségvetése az összes PPP projekt mintegy kétharmadát teszi ki. Darabszámra viszont az oktatási beruházások vezetnek, 54 százalékos részaránnyal.

A PPP finanszírozás lényege, hogy a kockázatok megosztása révén kölcsönös előnyöket kínál a résztvevő felek számára, ugyanakkor a magyarországi projektek vizsgálatának eddigi eredményei alapján kijelenthető, hogy aránytalan kockázatviselés mellett pazarló vagyongazdálkodás jellemzi ezeket a konstrukciókat - mondta a politikus.

Megemlítette: akad olyan projekt, ahol az új építés egy négyzetméterére jutó nettó beruházási költség meghaladja a 680 ezer forintot. Csak az új intézmények díszítésére szánt - sokak által kritizált - műalkotásokra több mint félmilliárd forint folyt el - tette hozzá.

Az államtitkár szerint "a kivitelezők horribilis áron dolgoztak, hiszen nem az számított, hogy mennyibe kerül az építkezés, hanem hogy utána a futamidő végéig mennyit lehet az államból kisajtolni". Az átadást követő 20-30 év alatt így a finanszírozási és üzemeltetési díj teljes összege nem ritkán eléri, sőt meg is haladja a bekerülési költség 3-5-szörösét.

Mindez az érintett felsőoktatási intézmények számára jelenti a legsúlyosabb terhet. A legtöbb vidéki főiskola már jelezte: 2011 közepétől súlyos fizetési problémákkal kell szembenéznie emiatt - közölte.

Hegmanné Nemes Sára ennek kapcsán szólt arról is, hogy folyik a finanszírozási gondokkal küszködő felsőoktatási projektek felülvizsgálata, az első félévben az összes főiskolai és egyetemi PPP fejlesztés átvilágítása lezárul, hasonlóan a sport célú, az indítás előtt álló felsőoktatási, az autópálya- és a börtönprojektek már ugyancsak elkészült kontrolljához.

A befejezett vizsgálatok esetében szembeötlő a megfelelő stratégiai és pénzügyi tervek, a versenyeztetés, az átláthatóság, valamint az állami felügyelet hiánya, továbbá jellemzőek a kivitelezési hibák. A kockázatvállalás nagy része az állami szereplőre, illetve az intézményre hárul, miközben a haszon és az extraprofit a vállalkozónál csapódik le - vélekedett a politikus.

Éppen ezért a PPP projektek átvilágítása során a legfontosabb cél a beruházások független szakértők általi felértékeltetése, valamint a szerződések újratárgyalása az aránytalan kockázatmegosztás megszüntetése érdekében - húzta alá az államtitkár.

Kijelentette: végső soron a vállalkozók korrekt, reális értéken történő kifizetését követően meg kell szüntetni ezeket a szerződéseket, amelyek - ha az államháztartáson kívüli elszámolásuk révén bújtatott módon is - jelenleg államadósság-növelő tényezőként terhelik a magyar gazdaságot.