A másodfokú bíróság nagyrészt helyben hagyta a Pesti Központi Kerületi Bíróság által 2010 októberében első fokon kiszabott tíz hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztést és a 300 ezer forintos pénzbüntetést. Ugyanakkor annyiban súlyosította a korábbi döntést, hogy mellőzte a büntetett előélet alóli előzetes mentesítést, a csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak vádpontjában pedig még a társtettesi elkövetést is megállapította.

A tényállás szerint a vádlott 2008. március 15-én este a Belvárosban a tömegből a rendőrök felé dobott tárgyakat, és egy rendőr pajzsába belerúgott. Néhány hónappal korábban pedig garázdaságot követett el, amiért 2008 szeptemberében jogerősen 45 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte a bíróság.

Samu Tamás Gergő - aki a 2010-es tavaszi választásokon került a parlamentbe a Jobbik Magyarországért Mozgalom színeiben - a nyomozás során még tagadott. Az elsőfokú bírósági tárgyaláson azonban már elismerte a terhére rótt cselekményeket, és akkor az utolsó szó jogán hangsúlyozta, hogy megbánta tettét, sőt már a cselekmény helyszínén érezte, hogy helytelen, amit csinál, ezért önként abbahagyta. Ugyanakkor azonban nem érezte magát bűnösnek, és elsődlegesen védője is felmentést indítványozott, arra hivatkozva: a vádlott alappal gondolhatta, hogy a rendőrség jogszerűtlenül lép fel a tüntetőkkel szemben.

Az első- és másodfokú bíróság is kiemelte, hogy a tényállást, a pajzs megrúgását és a dobálást kétséget kizáróan bizonyítják a tévés, illetve rendőrségi videofelvételek és más bizonyítékok.

Az elsőfokú bíróság tavaly azért részesítette előzetes mentesítésben - a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól - a vádlottat, mert a fiatalember önként hagyta abba cselekményét, és a bírósági eljárás során kifejezte, hogy megbánta, amit tett.

Kedden a Fővárosi Bíróságon a védő enyhítést, a szabadságvesztés mellőzését kérte - többek között arra hivatkozva, hogy a képviselői jogállásról szóló törvény szerint az ilyen büntetéssel összeférhetetlen a parlamenti mandátum, és szerinte az elkövetett cselekmény súlyához képest indokolatlanul súlyos joghátrányt jelentene védence számára a mandátumvesztés.

Manger Marcell ügyvéd emlékeztetett arra, hogy az elsőfokú bíróság azért részesítette előzetes mentesítésben védencét, mert a képviselői mandátum elvesztése aránytalanul súlyos büntetés lenne. A védő szerint ugyanakkor a mentesítés mellett is bekövetkezhet a mandátumvesztés, mivel a döntés a parlamenti többség kezében lesz a szabadságvesztést kimondó jogerős ítélet után.

"Ne legyenek illúzióink, hogy a kétharmados kormánytöbbség nem foszt meg egy ellenzéki képviselőt a mandátumától" - jegyezte meg. Szóvá tette azt is, hogy az ügyben 2008 végén vádat emelt az ügyészség, 2009-ben azonban "nem történt semmi", csak 2010 őszén tartott tárgyalást a bíróság.

Ennek a késlekedésnek a hátrányos következményeit a vádlottnak kell viselnie, aki nem tehet arról, hogy ügyét későn bírálták el, és ez parlamenti mandátumába kerülhet - fogalmazott az ügyvéd, aki szerint nem az elkövetett cselekmény miatt veszítené el képviselői mandátumát a vádlott, hanem mert a hatóságok indokolatlanul elhúzták ügyében az eljárást.

A jogerős ítélet indoklásában Csák Zsolt bíró - az elsőfokú bíróságtól eltérve - arra mutatott rá, hogy a vádlott nem magától hagyta abba cselekményét. A felvételek tanúsága szerint mintegy tíz percen át kitartóan folytatta azt, arcát sállal takarta el, és a gyanú is azért terelődhetett rá helyszínen, mert még utóbb is "beszólt" a rendőröknek, akik igazoltatták, és látták, hogy kormos a keze.

Az előzetes mentesítés mellőzésével kapcsolatban a bíró kitért arra is, hogy a vádbeli cselekmény elkövetése idején, 2008-ban egy másik erőszakos tette miatt büntetőeljárás folyt a vádlott ellen. Abban az ügyben garázdaság miatt mondták ki jogerősen bűnösnek Samu Tamás Gergőt, mert ittasan randalírozott a vonaton, hangoskodott, rugdosta az ajtókat, végül Nagykátán az utasok kérésére le kellett szállítani. Mindezek fényében pedig a vádlott nem érdemes az előzetes mentesítésre - mondta a bíró, aki hangsúlyozta, hogy az ítélet meghozatalakor nem lehet tekintettel semmiféle politikai összefüggésre, parlamenti többségre, csupán arra, hogy a vádlott érdemes-e az előzetes mentesítésre, a büntetés enyhítésére vagy nem. Az nem a büntetőbíróságra tartozik, mit mond ki a parlamenti képviselők jogállásáról szóló törvény - szögezte le.

A képviselői jogállásról szóló 1990-es jogszabály kimondja, hogy összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni annak a képviselőnek a mandátumát, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek. A képviselő köteles meghatározott időn belül megszüntetni az összeférhetetlenséget, és ha ezt nem teszi, az Országgyűlés a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával megfoszthatja mandátumától.