A házelnök szavai szerint az, hogy a holokauszt idején "aljas sebészi munkával" egy egész nemzedéket vágtak ki az életből, az a nemzet tragédiája és a megbomlott egyensúly igazán sohasem helyrehozható. "A múltat nem csak eltörölni nem lehet, de elfelejteni sem szabad" - hangsúlyozta. "Mindenkor ki kell állnunk azok mellett, akik a nemzethez tartoznak (...), és akkor talán békévé oldódik majd végre az emlékezés" - fogalmazott Kövér mintegy száz ember előtt mondott beszédében.

Az Országgyűlés elnöke szerint "talán eljött az ideje annak, hogy annyi elhallgatás után történelmünket egészben lássuk, hogy bevalljuk a szégyent és elvégezzük, amire a gyász kötelez. Ne méricskéljünk a megpróbáltatások között. Nem szemezgethetünk a múltból, az emlékezet nem lehet válogatós" - fűzte hozzá.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a megemlékezésen úgy fogalmazott: a gonosz létezik, valós veszélyként leselkedik ránk, és ha a körülmények úgy hozzák, szembe kell szállnunk vele. "Mindig voltak, akik szembe szálltak vele, és a totalitárius rendszerek, bár mérhetetlen szenvedést okoztak, de céljukat nem érhették el, mert voltak, akik emberek maradtak az embertelenségben" - hangsúlyozta. A beszédek után az Országgyűlés elnöke és a főigazgató közös gyertyagyújtással emlékezett a holokauszt áldozataira.

A magyarországi zsidók gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban. A parlament 2000-ben döntött arról, hogy 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. A dátum az idén szombatra esett, ezért a zsidó vallás előírásaira tekintettel nem aznap, hanem pénteken és vasárnap rendezték a programokat.

Az Élet Menete

Több ezer ember, köztük politikusok és közéleti személyiségek részvételével, a sófár jelére indult el vasárnap kora este a fővárosi Klauzál térről az Élet Menete, a felvonulással a holokauszt magyarországi áldozataira emlékeztek.

Az Élet Menete Alapítvány idei, kilencedik magyarországi felvonulása az erzsébetvárosi helyszíntől, amely a régi pesti zsidó negyed területén van, a Parlamenthez vezet. Az esemény kezdetén Tarlós István főpolgármester a zsúfolásig telt téren úgy fogalmazott: emlékezni és emlékeztetni, egymást tisztelni kell, hogy együtt okuljunk történelmünk leggyalázatosabb eseményéből, arról az emberirtásról, amelyről a történelemkönyvek is hallgattak, és amely évtizedeken át tabunak számított.

A felvonulókat rendőrautó vezette fel. Amikor a menet eleje a Nagymező utcán át az Andrássy úthoz ért, a menet vége akkor hagyta el a Klauzál teret. A résztvevők között ott van - többek között - Szászfalvi László nemzetiségi, Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Kökény Mihály és Hiller István volt szocialista miniszter, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet.

A felvonulást az Élet Menete Alapítvány, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Főpolgármesteri Hivatal, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, illetve zsidó és nem zsidó ifjúsági szervezetek közösen rendezik.

A fáklyás felvonulással emlékeznek az áldozatokra: zsidó, roma, másságukért üldözött emberekre, ellenállókra és azokra is, akik a nyilasokkal bátran szembeszállva mentették az üldözötteket. A felvonulás végén Élet Menete Emlékplaketteket adnak át Világ Igazai kitüntetetteknek.