eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Balsai: Nem igaz, hogy túl gyors az alkotmányozás

A parlament alkotmányügyi bizottságának fideszes elnöke szerint nincs igaza azoknak, akik szerint előkészítés nélkül, nagyon gyorsan zajlik az alkotmányozás, hiszen az már közel egy éve folyik.

Balsai István az alkotmányügyi bizottság által rendezett, "Az új alaptörvényről - elfogadás előtt" című tudományos konferenciát megnyitó beszédében emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés hétfőn szavaz az alaptörvény-javaslathoz benyújtott módosító indítványokról, de - mint fogalmazott - még mindig nem késő kifejteni az érveket.

Az alkotmányozást túl gyorsnak tartó véleményekre reagálva felidézte, hogy tavaly az új parlament, a megalakulása után nem sokkal döntött az új alkotmány előkészítésének megkezdéséről, és létre is jött egy nagy létszámú előkészítő bizottság. Az új alaptörvényt pedig idén április közepén elfogadja a Ház, vagyis közel egy évet vett igénybe az alkotmányozás folyamata - hangsúlyozta.

Balsai István megjegyezte, az új alkotmány előkészítése nem volt mentes a vitáktól, most sem az, de úgy vélik, hogy az elfogadás után nyugvópontra jutnak majd a kedélyek.

Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×