2010. május 26-én vastaps jelezte a Parlamentben, hogy az Országgyűlés megadta az állampolgárságot a nemzet minden tagjának a Trianonban meghúzott határokon túl, kiköszörülve ezzel a 2004. december ötödikei népszavazás csorbáját.

Van azonban a határon túli magyaroknak egy csoportja, amelynek tagjai most ellentmondásos helyzetbe kerültek. Õk azok, akik évek óta Magyarországon élnek, és nem tapsot hallanak, ha állampolgárságot kérnek, hanem egy géphangot a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal telefonközpontjából: "Honosítás. egyes gomb". Utána pedig két évig tartó ügyintézés következik.

Az egyik kérelmező megkereste az InfoRádiót. A harmincas éveiben járó Turányi-Vadnay Szabolcs Kárpátalján született, tehát ukrán állampolgár, de középiskolás kora óta Budapesten él. Lakása, munkája és családja van itt, adót fizet az államnak.

Hónapok óta járja a hivatalokat, fizeti a szükséges iratok hiteles fordításait és másolatait, kérdőíveket tölt ki, vizsgára készül és vár, hogy magyar állampolgár lehessen. Januárban adta be a kérelmet, és talán 2011 végén számíthat döntésre. Közben - egykor még magyar állampolgárságú nagyszülők unokájaként, "színmagyar" szülők magyar anyanyelvű, magyar identitású fiaként - ugyanazt a procedúrát kell végigcsinálnia, mint egy afgán vagy kínai bevándorlónak.

Kálváriája kellős közepén egyik szeme sírt, a másik nevetett, amikor látta, hogy az Országgyűlés megszavazza a kettős állampolgárságot. Neki és a többi kérelmezőnek ugyanis ez egy dilemmát is jelent: várjon, amíg a köztársasági elnök elbírálja a beadványát, vagy utazzon haza a szülővárosába, és mint határon túli magyar igényelje a januártól "ingyen és könnyen" járó állampolgárságot? Ráadásul attól sem kellene tartania, hogy ezt módszert választva lecsúszik a szavazati jogról, hiszen bejelentett lakcíme van Magyarországon.

Az InfoRádió megkereste a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt, ahol egyelőre nem találtunk illetékest, aki megmondta volna: meggyorsítják-e a Magyarországon élő határon túli magyarok állampolgárságának ügyintézését azután, hogy a ténylegesen külföldön élők jövőre hozzájuk képest aránytalanul könnyebben igényelhetnek kedvezményes honosítást.

Ráadásul augusztus ötödikétől új köztársasági elnöke lesz az országnak. Ki tudja, hogy ő - talán éppen a kedvezményes honosításról döntő parlamenti ülés vezetője, Schmitt Pál jelenlegi házelnök - mikor és hogyan dönt a már beadott kérelmekről, amelyek számára vonatkozóan csak az állampolgársági hivatal honlapján olvasható tavalyi statisztika ad iránymutatást. E szerint 2009-ben 4951 honosítási beadvány érkezett a hivatalhoz: nagy részük Romániából és Szerbiából, tehát többségük határon túli - illetve már határon "inneni" - magyar.

A témát folytatjuk.