Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Mráz Ágoston: Orbán Viktornál öszetartozik a forradalom és a nemzeti együttműködés eszméje

Kommunikációs lépésként értékeli Orbán Viktor nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozatát Mráz Ágoston Sámuel. A Nézőpont Intézet kutatási igazgatója úgy vélte: a beszédekben kevés konkrétum hangzott el, és semmilyen meglepetést nem hozott az alakuló ülés. A politológus beszélt arról is, hogy főpolgármester-jelöltségét próbálta megerősíteni a szocialista pártban Horváth Csaba azzal, hogy idejekorán elkezdte kampányát.

A nemzetközi együttműködés nyilatkozata elsősorban kommunikációs jelentőségű - jelentette ki a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója az Orbán Viktor parlamenti nyitóbeszédében ismertetett dokumentumról az InfoRádió Aréna című műsorában.

Mráz Ágoston Sámuel hozzátette: mivel a politika kommunikációs küzdelem is, a pártoknak fontos volt, hogy melyik az a hír, amely az alakuló ülésről nyilvánosságra jut. A Jobbik például azt szerette volna, hogy a mellény-ügy jelenjen meg a híradásokban. Orbán Viktor viszont a programját állította a középpontban - mondta a politológus.

Az látható, hogy a leendő miniszterelnök retorikájában a forradalom és a nemzeti együttműködés eszméje összetartozik - taglalta Mráz Ágoston Sámuel. Hozzátette: Orbán Viktor mostani beszédében először magyarázta el, hogy a forradalom emlegetése honnan származik. Antall József híres mondatára utalt, miszerint: "Tetszettek volna forradalmat csinálni!"

Ezzel állította szembe a 48-as és 56-os eseményekkel a tényt, hogy a 2010-es választás forradalmi változásokat hoz, és a rendszer valódi átalakítását - vélekedett a kutatási igazgató.

Mráz Ágoston Sámuel nem talált semmi meglepőt a nyitóülés beszédeiben, ami az elmúlt és a jövendőbeli kormányzást illeti. Szerinte tudható volt, hogy Schmitt Pált jelölik elnöknek az Országgyűlésben, Bajnai Gordon a saját örökségéről szólt, Orbán Viktor pedig a nemzeti együttműködés rendszerét vázolta ugyan, de konkrétumokat az intézkedésekről ezuttal nem mondott.

A Nézőpont Intézet munkatársa a választásokon a parlamentből kiesett pártokról is beszélt. Elmondta: a választási vereség, és ami azóta történt az MDF-ben és az SZDSZ-ben arra utal, hogy nincs élet a halál után.

Egyetlen esélyük a túlélésre az önkormányzati választásokon lehet, mert minkét párt erős bázissal bír a fővárosban, így elérhetik a közgyűlés négy százalékos küszöbét. Ha pedig bekerülnek a testületbe, akkor zsaroló pozícióban lesznek, ami a kicsi pártok egyetlen lehetősége arra, hogy fontossá váljanak - vélte Mráz Ágoston Sámuel.

Horváth Csaba szocialista politikus kampánykezdetéről a kutatási igazgató azt mondta: ez része az MSZP kiszámíthatatlan belső harcának. Horváth Csaba csak úgy tett, mintha kampányolna, valójában a korai megjelenéssel el akarta kerülni, hogy a pártja valaki mást válasszon főpolgármester-jelöltnek.

Jogi értelemben valóban ő a jelölt, de komoly annak az esélye annak, hogy ha a döntéshozó testület átalakul a szocialista pártban, akkor mást jelölnek - jegyezte meg a politológus.

Hanganyag: Exterde Tibor

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×