Mahmúd Ahmadinezsád elnökletével vasárnap tanácskozott a kormány, amely úgy döntött, hogy öt létesítmény építését azonnal, további ötét pedig két hónapon belül megkezdik. Az üzemek mérete és teljesítménye azonos lesz az ország egyetlen működő urándúsító létesítményéjével, a natanzi komplexuméval.

A kormány szerdán tárgyal annak lehetőségéről, hogy az ország maga dúsítsa 20 százalékosra uránkészletét. Ahmadinezsád azt a feladatot tűzte a kormány elé, hogy az atomerőművek működtetéséhez szükséges nukleáris fűtőanyagból - azaz a 20 százalékos dúsítottságú uránból - évente 250-300 tonnát állítsanak elő Iránban.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) adatai szerint az Irán középső részén fekvő Natanzban 8600 gázcentrifugát állítottak üzembe, de csak négyezret használnak az urán dúsításához szükséges berendezésekből. Az ipari méretű gyártást lehetővé tévő natanzi létesítmény elvileg 54 ezer gázcentrifugát is befogadhat. A Kúm közelében épülő, szeptemberig titokban tartott urándúsító létesítményben csak mintegy háromezer gázcentrifugát fognak működtetni. Az évi 250-300 tonna nukleáris fűtőanyag előállításához legalább félmillió gázcentrifugára lenne szükség.

Ezek a bejelentések néhány órával azután hangzottak el, hogy az iráni parlament felszólította a kormányt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) való együttműködés szűkítésére. A parlamenti döntés válaszul született a NAÜ kormányzótanácsának pénteken elfogadott határozatára, amelyben követelték Teherántól, hogy függessze fel újabb, kúmi urándúsító üzemének építését.

A teheráni kormány döntései minden bizonnyal tovább mélyítik a feszültséget Irán és a Nyugat között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjából és Németországból álló csoport továbbra is diplomáciai megoldást szorgalmaz a hosszú ideje vitatott iráni atomprogram ügyében, de egyelőre azt nem tudni, hogy a nyugati nagyhatalmaknak sikerül-e Oroszországot és Kínát rábírni az Iránt sújtó szigorúbb ENSZ-szankciók elrendelésének támogatására.