Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

17 óráig a választók 30,25 százaléka szavazott - 2004-ben 32,25

A választásra jogosultak 30,25 százaléka, 2.430.885 ember járult az urnákhoz a vasárnapi európai parlamenti választáson 17 óráig az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint.

A részvételi arány 17 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 32,21 százalék, ami 68.576 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt, 26,21 százalék, ebben a megyében 84.641-en voksoltak.

A fővárosban a szavazók 37,04 százaléka, 500.025 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.

A 2004-es EU parlamenti választáson 17 óráig 32,25 százalék, a 2003-as EU-népszavazáson 17.30-ig 35,66 százalék szavazott. A 2004-es, a határon túli magyarok kedvezményes honosítása és a kórházak privatizációja ügyében kiírt országos népszavazáson a szavazásra jogosultak 33,81 százaléka voksolt 17.30-ig. A 2008-as országos ügydöntő népszavazáson 46,34 százalék volt a részvételi arány 17.30-ig. Az 1997-es NATO-népszavazáson a választók 45,74 százaléka jelent meg 17.30-ig.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×