Részletesen ismertette a válságkezelő programot a kormányfő. Bajnai Gordon a kabinet ülése után bejelentette: a kormány két évig nem emelné a közszféra összes bérköltségét, megszüntetné a 13. havi juttatást és felülvizsgálná a második félévi kereset-kiegészítéseket és csökkentené az önkormányzati támogatásokat is. A kormányfő szólt arról is, hogy az idén nem fizetik tovább a 13. havi nyugdíj részleteit, 2010-ben pedig teljesen megszűnik ez a juttatás. A gyes és a gyed ideje 3-ról 2 évre rövidülne és július 1-től felfüggesztik a lakástámogatások mostani rendszerét. A következő két évben csökkentik, majd fokozatosan megszüntetik a gázár- és távhő-kompenzációt. Öt százalékkal csökkentenék a munkaadói járulékot a minimálbér kétszeresének összegéig; a személyi jövedelemadó alsó sávhatára 1,7-ről 1,9 millió forintra nőne, ellentételezésként 20-ról 25 százalékra emelik az áfát, és bevezetnek egy 18 százalékos átmeneti kulcsot is. Bajnai Gordon szólt arról is, hogy a kormány újra tárgyal a bankokkal a devizahitelesek ügyében. Hangsúlyozta: ha nem hozzák meg ezeket az intézkedéseket, akkor Magyarország hosszú évekre tartós recesszióba kerülhet. Mint mondta: ebben az évben 5 és fél, 6 százalékos, jövőre nullához közelítő gazdasági visszaesésre számítanak, a tervezett megszorítások a februári csomaggal együtt az idén 400 milliárd, jövőre 900 milliárd forintot tesznek ki. Közlése szerint a kabinet intézkedéseinek célja, hogy jövőre 3-4 százalékos legyen az elsődleges többlet, és teljesüljenek az euró bevezetéséhez szükséges feltételek.
A Fidesz az eddigi legbrutálisabb megszorításokat tartalmazó intézkedéscsomagnak nevezte a Bajnai-kormány válságkezelő programját. Szíjjártó Péter, a legnagyobb ellenzéki párt szóvivője úgy fogalmazott: a felhatalmazás nélküli intézkedések családok százezreit hozzák majd lehetetlen helyzetbe. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke azt mondta: a programra csak a parlamenti döntések után lehet majd érdemben reagálni. Halász Zsuzsa, a KDNP szóvivője úgy vélte: a kormányfő továbbra sem adott érdemi választ a gazdasági problémák megoldására.
Várhatóan nem változtat a 9 és fél százalékos jegybanki alapkamaton hétfői ülésén a Monetáris Tanács. A Reuters által megkérdezett 23 elemző közül 22 szinten tartást, 1 pedig kisebb kamatcsökkentést vár. A monetáris tanács tavaly októberben 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd azt novemberben, decemberben és januárban összesen 4 alkalommal mérsékelte fél-fél százalékkal.
Budapesten három helyszínen tartottak megemlékezéseket a magyarországi zsidóság gettókba zárásának 65. évfordulóján. A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban Simon Wiesenthal-díjakat adtak át, az idei elismeréseket Nagy Márta tanár és Novák Ilona múzeumpedagógus kapta. A Terror Háza Múzeum emlékkoncertet szervezett, az Élet Menete Alapítvány pedig hagyományos fáklyás felvonulást tartott, több ezer ember részvételével. Az Országgyűlés döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, de a legtöbb programot az idén a pészah miatt vasárnap rendezték. 1944-ben az akkor Magyarországhoz tartozó Kárpátalján április 16-án nyitották meg az első gettót. A vidéki zsidóság néhány hónap alatt gyakorlatilag teljesen megsemmisült, a Budapesten élők közül mintegy 100 ezren menekültek meg.
Budapesten több tízezren vettek részt a Föld napja alkalmából tartott kerékpáros demonstráción. A Critical Mass, vagyis Kritikus Tömeg elnevezésű rendezvény szervezői szerint a felvonulás célja a városi kerékpározás népszerűsítése, valamint az ezzel összefüggő infrastruktúra fejlesztése.
Bolíviában terrorizmus vádjával előzetes letartóztatásba helyezték a magyar Tóásó Elődöt és a bolíviai-horvát Mario Tadicot, a Santa Cruzban felszámolt csoport két életben maradt tagját. A két férfit a bolíviai hatóságok azzal gyanúsítják, hogy Evo Morales elnök és más helyi politikusok meggyilkolására készültek. A rendőrség szerint a 28 éves Tóásó Előd és társa már beismerte, hogy részt vettek a Saúl Avalos miniszterhelyettes háza ellen márciusban, és egy érsek lakhelye ellen múlt szerdán elkövetett terrortámadásokban. Szelestey Lajos külügyi szóvivő korábban közölte: konzuli védelmet biztosítanak a magyar férfinak. A bolíviai hatóságok rajtaütési akciójában 3 férfit lelőttek, köztük Eduardo Rózsa-Florest és Magyarosi Árpádot.
Megállapodás nélkül ért véget az Amerikai Államok Szervezetének csúcsértekezlete a Trinidad és Tobagó-i Port of Spainben. Patrick Manning, a vendéglátó ország miniszterelnöke a tanácskozás után azt mondta: a 34 államnak nem sikerült egyhangúlag megegyeznie egy zárónyilatkozatban. A rendezvényen részt vevő Barack Obama amerikai elnök elismerte, hogy az Egyesült Államok ötven éven át folytatott Kuba-politikája nem működött megfelelően. Hozzátette ugyanakkor, hogy továbbra is elsődlegesnek tartja a politikai foglyok helyzetének rendezését, a szólásszabadságot és a demokráciát. Mint mondta: Kuba esetében a végső cél továbbra is a szabadság.




