Az új kormány várhatóan vasárnapi ülése után be részletesen a válságkezelő programról, amelyről első olvasatban pénteken tárgyalt a kabinet. Becslések alapján az újabb megszorítások a Gyurcsány-kormány által elfogadott februári csomaggal együtt az idén 400, jövőre pedig 900 milliárd forintos kiadáscsökkentést jelentenek. A távirati iroda úgy tudja: a válságkezelő csomag azzal számol, hogy az idén 5,5-6 százalékos lehet a gazdasági visszaesés.

Igazságos teherviselést követelt az MSZOSZ elnöke a szakszervezetek Kossuth téri demonstrációján, amelyet a kormány tervezett válságkezelő intézkedései miatt hirdettek meg. Pataky Péter azt mondta: tárgyalásokra van szükség a tervezett lépésekről, és szerinte elkerülhető a gazdasági válság után a társadalmi válság, ha a kormány meghallgatja az érdekképviseleteket. Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke kifogásolta, hogy minden megszorítást a közszférán kezdenek. Hozzátette: visszautasítják például a négynapos munkahét bevezetésének tervét. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke bírálta a béren kívüli juttatások megadóztatását és a nyugdíjrendszer igazságtalanságát. Bejelentette: arra szólítják fel a kormányt, hogy április 24-ére hívja össze az Országos Érdekegyeztető Tanács ülését, és ismertesse programját. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége által kezdeményezett tüntetésen mind a hat szakszervezeti tömörülés részt vett. Az érdekképviseleti vezetők petíciót juttattak el a kormány és a parlamenti frakciók képviselőinek.

Az MSZP alelnöke szerint a válságkezelés hatásai néhány hónap múlva érezhetők lesznek Magyarországon. Mesterházy Attila az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: ennek feltétele, hogy jól előkészített, szakmailag megfelelő törvénytervezetek érkezzenek a parlamentbe. Hozzátette: az intézkedéseket akkor tekintik sikeresnek, ha javul az ország kockázati besorolása, beindul az államkötvények piaca és helyreáll a bizalom. Mesterházy Attila úgy vélte: Magyarország erősebb, versenyképesebb gazdaságként kerülhet ki a válságból.

Aláírásgyűjtést kezdeményez a Fidesz, hogy bebizonyítsa: van társadalmi támogatottsága az ellenzéki párt korábban három csapás néven bemutatott, a büntető törvénykönyvhöz benyújtott módosító javaslatának. Lázár János, a Fidesz rendvédelmi munkacsoportjának vezetője közölte: a petícióval demokratikus módon szeretnék arra ösztönözni az Országgyűlést, hogy még a tavaszi ülésszakon tűzze napirendre a kezdeményezést. A módosítás célja, hogy a súlyos bűncselekményt elkövető visszaeső bűnözők szigorúbb elbírálás alá essenek. Az Országgyűlés korábban elutasította a javaslatot.

A Kapu című folyóirat főszerkesztője szerint ő és a csütörtökön, Bolíviában agyonlőtt magyar származású Eduardo Rózsa-Flores szivárogtatták ki 2006. szeptember 17-én Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő balatonőszödi beszédét. Brády Zoltán azt mondta: ezután mindkettejüket folyamatos támadások érték, Eduardo Rózsa-Flores végül emiatt hagyta el az országot. A főszerkesztő arról nem beszélt, hogy kitől jutottak hozzá a hangfelvételhez. Brády Zoltán szólt arról is, hogy Eduardo Rózsa-Flores és társai nem készültek merényletre, de részt vettek a Bolíviában zajló polgárháborúban. Korábban a bolíviai államfő és a dél-amerikai ország rendőrfőnöke számolt be a merénylettervről, és arról, hogy a rendőrségi akcióban két magyart és egy bolíviait lelőttek, két embert pedig őrizetbe vettek. A Bolíviában letartóztatott Tóásó Elődnek konzuli védelmet biztosít a magyar külügyminisztérium.

Több órás várakozásra kell számítani a magyar-szerb határon, a röszkei autópálya-átkelőhely belépő oldalán. A megnövekedett forgalom oka, hogy a Nyugat-Európában dolgozó, elsősorban szerb vendégmunkások most utaznak vissza.