Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma

Hankiss Elemér: Megroppanthatja Magyarországot a pénzügyi válság

A hitelválság súlya Magyarországot várhatóan jobban megroppantja, mint a nyugat-európai államokat - véli Hankiss Elemér. A szociológus az InfoRádió Aréna című műsorában hozzátette: nagyon rosszkor jött a pénzügyi válság, mert Magyarországon rendetlenség van, és nehéz megtalálni az egyensúlyt a piac és az állam között.

Magyarország egy törékeny demokrácia és piacgazdaság, így a pénzügyi válság súlya minket jobban megroppant, mint egyes nyugati államokat - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hankiss Elemér.

A szociológus szerint a politikai rendszer és a társadalmi struktúrák is sokkal gyengébbek és zavarosabbak, emiatt nem tudnak ellenállni kellő mértékben a gazdasági összeomlásnak.

Ráadásul az ország kettészakadt, és - mint fogalmazott - két elvadult tábor áll egymással szemben. Ilyen helyzetben az összefogás lehetősége sokkal nehezebb, emiatt pedig az ország ellenálló képessége jóval kisebb - tette hozzá.

Csak egy összefogott társadalom tudna jobban védekezni a berobbanó válsággal szemben - hangsúlyozta a szociológus, aki szerint Magyarország szempontjából nagyon rosszkor jött, hogy megrendült az amerikai-angolszász szabadpiaci modell, és nem világos, hogy az állam milyen szerepet fog vállalni.

Hankiss Elemér úgy véli: Magyarország egy erős-gyenge állam. Erős, mert mindenbe beleszól, másrészt gyenge, mert nem tud dönteni, és rendetlenség van - fejtette ki.

A döntéseket visszavonják és félévente más program van - kifogásolja a szociológus, aki szerint így sokkal nehezebb megtalálni az egyensúlyt a piac és egy kicsi, de erős állam között.

Mi lenne, ha Magyarország eltűnne?

Többek között erre keresi a választ Hankiss Elemér Magyarország fel is út, le is út című új könyve, amelyben közéleti szereplők reagálnak a szerző felvetéseire.

A kérdés provokatív és első pillanatban megdöbbentő, de gondolkodásra késztet - mondta a szociológus, hozzátéve: a közéleti személyiségek humorosan vagy komolyan válaszoltak a kérdésekre, a legtöbben azonban játékosan komolyan vették azokat.

Vannak kész válaszaink arra, hogy Magyarországban mi értékes és mi nem, mi a helyünk a világban - véli Hankiss Elemér, aki szerint a kötettel éppen az volt a cél, hogy kizökkentsék az embereket a rutinszerű válaszokból.

Hanganyag: Kocsonya Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×