A 2-es metró vonalán csak jövőre futhatnak az új szerelvények a jelenlegi állás szerint, pedig a forgalomban lévő kocsik között 35 lejárt szavatosságú is van - értesült a Napi Gazdaság. A lap csütörtöki számában azt írja, a vonalon közlekedő metrószerelvények harmada túlfutott, lényegében selejtezésre szorul. Ez azt jelenti, hogy ezek a szerelvények már lefutották a selejtezési előírásokban szereplő hárommillió kilométert. A pótlásukra megrendelt 22 Alstom kocsi ugyanakkor késik, mivel a BKV Zrt., az Alstom és a beruházásban érintett Siemens között vita van. A BKV és az Alstom közötti két éve megkötött szállítási szerződés értelmében már idén májusban meg kellett volna érkeznie az új kocsiknak, ehelyett azonban az utazóközönség csak a metró "futurisztikus hangulatú" illusztrációival találkozhat - emlékeztet a lap. Jelenleg a 2-es metró vonalán 25, egyenként ötkocsis szerelvény szolgál, azaz összesen 125 kocsi üzemel. E kocsik közül 45-öt újítottak fel az említett hárommillió kilométer lefutása után.

Nem talált bűncselekményre utaló adatot a magyar vádhatóság a Gripen svéd vadászrepülők beszerzése ügyében - közölte a Népszabadsággal a Központi Nyomozó Főügyészség. A napilap szerint így feleslegessé válhat a Gripen-beszerzések ügyében a kormány és az ellenzék oldaláról egyaránt támogatott parlamenti vizsgálóbizottság felállítása. A gépek beszerzéséről még az Orbán-kormány döntött, majd az eredeti szerződést a Medgyessy-kormány módosította. A Gripen-ügy akkor került napirendre Magyarországon, amikor tavaly egy svéd televízió azt állította: a magyar és cseh beszerzéseknél korrupciógyanú merült fel. Fazekas Géza főügyészségi szóvivő a lapnak azt mondta, hogy a vizsgálat még májusban lezárult, ám a Legfőbb Ügyészség "nem talált semmit", ami vádhatósági fellépést indokolna. A Népszabadság értesülése szerint a svéd főügyészségről sem érkezett hivatalos megkeresés, mint írja, talán azért nem, mert a 2001-es beszerzés ügye, ha volt is benne bármi visszás részlet, már elévült.

A Magyar Nemzet szerint padlóra küldheti az önkormányzatokat az idei negyedik, októberre várható gázáremelés, a lap által megkérdezett települési vezetők közintézményeik létéért aggódnak. Az újság azt követően kereste meg az önkormányzatokat, hogy sajtóértesülések szerint a Magyar Energia Hivatal október 1-jével 11 százalékos gázáremelést javasolt a döntésért felelős szakminiszternek. A napilap emlékeztet arra, hogy az önkormányzatoknak évről évre egyre több kötelező feladatot kell ellátniuk, amire nem elég a központi támogatás, és a növekvő rezsikiadások még tovább nehezítik a települések helyzetét. Bakos István, Mezőkovácsháza polgármestere szerint az önkormányzatok "elsüllyesztése" a cél, hiszen, mint mondta, ilyen arányú áremelés mellett képtelenség életben maradni. Hasonló az álláspontja Dávid László ráckevei polgármesternek is, aki szerint kormányzati segítség híján a települések végleg magukra maradtak.

Ötödik éve mondják azt, hogy ez még tanulóév, és ötödik éve nem halad az uniós támogatások kifizetése - panaszkodnak pályázati tanácsadók. Az uniós támogatások 2007 és 2013 közötti 8000 milliárd forintosnak mondott összegéből eddig 30 milliárd érkezett az országba, de ennek egy részét is a pénzek elosztásával foglalkozó intézményrendszerre költötték - írja az Index. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjáról kiderül: másfél év alatt még senki nem kapott 100 millió forintot meghaladó támogatást.

Nem csitul az építőiparban a cégalapítási láz, holott a jelenlegi helyzetben nem a bővülés, hanem a koncentráció lenne kívánatos - írja a Világgazdaság. Az alvállalkozói sor végén állók gyakran kénytelenek megelégedni a kialkudott összeg töredékével. Sok felszámolás alá vont cég tulajdonosa új vállalkozást alapítva ott folytatja, ahol abbahagyta. A Magyar Építőanyag-ipari Szövetség jogszabály-módosítást sürget azon jelenség felszámolására, hogy az építőipari teljesítések alól könnyen kibújhatnak az erősebb vállalkozók.