Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma

Több emberre van szükség az egészségbiztosításban

Bővül az egészségbiztosításban dolgozók száma. Ezt valószínűsítette az InfoRádiónak adott interjújában Kökény Mihály, az MSZP egészségpolitikusa, aki azonban még nem tudta megmondani, hogy hány munkatárs lesz az új rendszerben.

A parlamenti képviselő szerint a jelenleg az egészségbiztosításban dolgozó szakemberek túlnyomó többségére szükség lesz akkor is, ha megalakulnak a regionális pénztárak, a mostani megyei pénztárak ügyfélszolgálatokká válnak és megerősödik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.

Hangsúlyozta: erősíteni kell az egészségbiztosítás rendszerét, a kórházak, rendelőintézetek működését az eddigieknél jobban kell felügyelni, így valószínűleg több emberre lesz szükség a rendszerben.

Hozzátette: főleg a regionális pénztárakban lesz szükség nagyobb létszámú szakemberre, így nem nélkülözhetők azok a szakértők, akik már jelenleg is az egészségbiztosítással foglalkoznak.

Jelenleg a pénztár bevételeinek alig több mint 1 százalékát fordítja az OEP a működésre. Kökény Mihály szerint ennél több pénzre lesz szükség, de hogy mennyire, és ebből hány pluszembert foglalkoztatnának, azt egyelőre nem tudta megmondani.

Hanganyag: Gál Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja
Fanfártól a táncig

Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja

Hatalmas tömeg előtt ért véget a Kossuth téren Magyar Péter első miniszterelnöki napja, a hivatalba lépő kormányfő kemény szavakkal kelt ki Sulyok Tamás államfői működése ellen, Forsthoffer Ágnes házelnökként az övétől eltérő fellépéssel kezdte meg házelnöki munkáját. Megalakultak a parlamenti frakciók is, a kormány viszont most még nem lépett hivatalba, így érdekes helyzet állt elő, aminek egy pikáns magánéleti szála is van.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

Az OECD már évtizedek óta vizsgálja a környezeti problémák gazdasági következményeit, és elemzései szerint a környezetvédelmi tétlenség költségei sokszor meghaladják a megelőzés ráfordításait. A Dasgupta-jelentés ezt tovább erősíti azzal, hogy a gazdaságot a természeti tőke szerves részeként értelmezi, és rámutat: a hagyományos mutatók, mint a GDP, nem tükrözik a valódi társadalmi jólétet. Az ENSZ és az EU friss jelentései egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a biodiverzitás csökkenése és a klímaváltozás kezelése alulfinanszírozott, miközben a károk egyre gyorsabban halmozódnak. A szabályok végrehajtásának hiányosságai és a rövid távú gazdasági döntések hosszú távon komoly versenyképességi és pénzügyi kockázatokat okoznak. Mindez azt mutatja, hogy a tétlenség nem semleges állapot, hanem egyre növekvő, rendszerszintű gazdasági veszteségforrás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×