Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Gyurcsány Ferenc lett az MSZP elnöke

Gyurcsány Ferenc kormányfőt választotta a párt elnökévé az MSZP szombati budapesti kongresszusa.

Gyurcsány Ferenc 526 szavazatot kapott - jelentette be Nyakó István, az MSZP szóvivője. Ez a szavazatok 89,15 százalékának felel meg.

Déli beszédében a miniszterelnök 75 százalékos támogatáshoz kötötte pártelnöki és további kormányfői szerepvállalását.

Szekeres elődje is elnökhelyettes lett, Hiller mérsékelt támogatottsága


Elnökhelyettesnek választották Juhász Ferenc eddigi alelnököt és posztot eddig is betöltő Szekeres Imrét.

A volt honvédelmi minisztert 535, a jelenlegit 494-en támogatották.

Alelnöknek választották Kiss Pétert, Ujhelyi Istvánt és Hiller Istvánt. Közülük Kisst 542, Ujhelyit 512, Hillert 461 küldött támogatta.

Mindkét Simon Gábor posztján maradt


Újraválasztották a budapesti Simon Gábort a párt választmányi elnökének.

Az etikai bizottság elnökének a posztot eddig is betöltő Borsod megyei Simon Gábort választotta meg a kongresszus.

Az MSZP pénztárnoka Puch László maradt. A párt pénzügyi ellenőrző bizottsága elnökének Keller Lászlót választották újra a küldöttek Bakonyi Tiborral szemben.

Három új tag az MSZP-elnökségben


Elnökségi tag lett Gráf József, Herczog Edit, Lamperth Mónika, Mandur László, Mesterházy Attila, Vadai Ágnes, Varga László és Veres János.

Gráf, Herczog és Varga eddig még soha nem volt elnökségi tag, a többieket újraválasztották.Gyurcsány Ferenc életrajza

1961. június 4-én született Pápán. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanárképző karán 1984-ben tanári, az egyetem közgazdaságtudományi karán 1990-ben közgazdász diplomát szerzett.

1984 és 1988 között a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) pécsi városi bizottságának titkára, 1988-1989-ben a KISZ KB Egyetemi-Főiskolai Tanácsának elnöke, 1989-ben a KISZ KB titkára, majd az ebből alakult Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz) alelnöke volt.

1990-től a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft. munkatársaként dolgozott, majd az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt. igazgatója lett. 1992-ben megalapította és 2002-ig vezérigazgatóként vezette az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt-t. 2002-2003-ban az Altus felügyelő bizottságának elnöke és Medgyessy Péter kormányfő stratégiai főtanácsadója volt.

A Medgyessy Péter vezette kormányban 2003. május 19. és 2004. október 4. között a gyermek-, ifjúsági és sportminiszteri posztot töltötte be.

2000 óta tagja a MSZP-nek, 2003 óta az MSZP választmányának. 2004. február-szeptember között a párt Győr-Moson-Sopron megyei szervezetének elnöke volt.

2004. augusztus 25-én az MSZP rendkívüli kongresszusa - az időközben lemondott Medgyessy Péter utódjaként - miniszterelnök-jelöltté választotta. 2004. szeptember 29-től miniszterelnökként irányította az MSZP-SZDSZ koalíciós kormány munkáját.

A 2006. áprilisi parlamenti választások után 2006. május 16-án Sólyom László köztársasági elnök ismét őt bízta meg kormányalakítással, hivatali esküjét 2006. június 9-én tette le az Országgyűlés tagjai előtt.

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Az Európai Bizottság még nyáron mutatta be a strukturális átalakítással megtervezett 2028–2034 közötti uniós forráselosztást szabályozó költségvetési javaslatát. A többéves pénzügyi keretet (MFF) elsősorban eddig a közös agrárpolitika és a kohéziós pénzek átcsomagolása miatt kritizálták, azonban most körbejárták az EU lemaradását megoldani igyekvő új Versenyképességi Alap rendszerét is, és az Európai Számvevőszék szerint több hiányosság is felmerült. Bár ezek az aggályok érthetők egy felülvizsgáló szerv szemszögéből, a reálpolitika szempontjából nem csoda, hogy az EB egyre több „rugalmasságot” hagy tervezeteiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×