- Az SZDSZ kezdeményezésére tartották az első népszavazást a következő kérdésekről: kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről, elszámoljon-e vagyonával az MSZMP, a szabad választás után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására, feloszlassák-e a munkásőrséget. Az első országos ügydöntő népszavazáson - amelyet a négy igenes népszavazásként tart számon a köznyelv - a választópolgárok 58,03 százaléka vett részt, és a négy kérdésre a többség igennel válaszolt.

1990. július 29. - A második országos ügydöntő népszavazást a köztársasági elnök közvetlen választásáról tartották, az aláírásgyűjtés az MSZP támogatásával kezdődött meg. A referendum a 14 százalékos részvétel miatt érvénytelen volt.

1997. november 16. - A harmadik országos ügydöntő népszavazás kérdése ez volt: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? A referendumon az összes választópolgár 49,24 százaléka vett részt és ezek 85,33 százalékuk szavazott igennel. (Az összes választásra jogosult 41,49 százaléka szavazott igennel, amelynek alapján a népszavazás eredményes volt.)

2003. április 12. - A negyedik alkalommal Magyarország európai uniós csatlakozásáról tartottak országos ügydöntő népszavazást. A választásra jogosult polgárok 45,62 százaléka járult az urnákhoz, a csatlakozásra az érvényesen szavazók 83,76 százaléka, az összes választásra jogosult állampolgár 38 százaléka mondott igent.

2004. december 5. - A sorrendben ötödik országos, ügydöntő népszavazáson a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról, azaz a kettős állampolgárságról és a kórházak privatizációjáró döntöttek a szavazók.. A hivatalos végeredmény szerint mindkét népszavazás eredménytelennek bizonyult, miután egyik kérdésre sem adott azonos választ a választópolgárok 25 százaléka. A legfelsőbb Bíróság által elrendelt újraszámolás után az első kérdés esetében az igen és nem szavazatok aránya 65,02 - 34,98 százalékról 65,01 - 34,99 százalékra változott. A második kérdésnél az igen-nem arány 51,57 - 48,43 százalék maradt.

A 2006. október 24-én benyújtott népszavazási beadványban szereplő hét kérdés::

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?".

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban?".

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és járóbeteg-szakellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni?".

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen árusítani?".

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyugdíjasok továbbra is a 2006. október 23-án hatályos törvényi rendelkezések szerint vállalhassanak munkát?".

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a - 2005. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerint - családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?".

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés - a fegyelmi és kártérítési felelősség mellett - törvényben szabályozza a miniszterelnök és a Kormány tagjai speciális, objektív felelősségét is a költségvetés túllépéséért?"

Mi a menet?

Amennyiben a kérdések népszavazásra bocsáthatósága ügyében végleges döntés született, attól számítva négy hónapon belül kell összegyűjteni legalább 200 ezer hiteles aláírást, ezután az Országgyűlés határozattal dönt a népszavazás kiírásáról, majd pedig az államfő kitűzi a referendum napját.

A népszavazás akkor eredményes, és így az Országgyűlésre kötelező, ha az érvényesen szavazók több mint fele, de legalább az összes választó több mint egynegyede, azaz mintegy kétmillió választópolgár azonos szavazatot ad le.