eur:
394.44
usd:
365.25
bux:
65557.21
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Lendvai: ha valami, ez megérte

Megkezdődött az egészségügy és az önkormányzati rendszer átalakítása is - így értékelte Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában a most véget érő kormányzati ciklust. Ha az MSZP többséget kap a választáson, akkor első intézkedéseik egyike a nyugdíjkorrekció és a munkahelyteremtés lesz - ígéri Lendvai Ildikó.

- A kormányoldal a jelentős gazdasági növekedésre, a mérséklődő inflációra, a reálbér-növekedésre és az infrastruktúra-fejlesztésre hivatkozik, amikor a mögöttünk lévő ciklust értékeli. Kevesebb szó esik a költségvetés helyzetéről, amely a problémákat mutatja. Ön hogyan értékelné az elmúlt négy évet?

- Valóban örömmel beszélünk arról, hogy ma gyorsabban növekszik a magyar gazdaság, mint 2002-ben, amikor átvettük a kormányzást. Akkor a Fidesz ígéretei ellenére, nemhogy hét százalékkal, de hárommal sem nőtt a gazdaság. Igaz ugyanakkor, hogy van tennivalónk a költségvetési deficittel. Az első fontos dolog a gazdasági növekedés élénkítése. A másik az igazságtalan társadalmi különbségek csökkentése. Most először a rendszerváltás óta a relatíve legjobban élők és a legrosszabbul élők közti különbséget mutató társadalmi olló elkezdett szűkülni. A harmadik fontos jellemző pedig a demokrácia mai állapota. Nem mondom azt, hogy az Orbán-kormány alatt nem működött Magyarországon a demokrácia, de a parlamentarizmuson jó néhány olyan csorba esett, amely olykor kisebb, olykor nagyobb jogsérelmet eredményezett. Ma a parlament az ország legfontosabb politikai színtere, a kormány és a miniszterelnök legfontosabb beszédei ott hangzanak el, működnek a bizottságok és egyéb fontos parlamenti intézmények.

- Igaz, csökkent a gazdasági növekedés az 1998-2002-es ciklus második felében, de ennek az is oka lehetett, hogy Nyugat-Európában recesszió volt. A társadalmi igazságosság növekedésének pedig ára volt, hiszen a jóléti intézkedések a költségvetés kiadási oldalán jelentkeznek. S a jobboldalon ebben a négy évben is tudnak mondani sérelmeket, például a rendkívüli parlamenti ülésszakok napirendjének meghiúsítását.

- Valamennyi ellenzéki kezdeményezésű vizsgálóbizottság megalakult, kivéve azt, amit az utolsó ülésen kezdeményeztek. S természetes, hogy a társadalmi különbségek csökkentésének megvolt az ára. Hihetetlen sokba kerül minden országnak, ha egy fél százalékkal csökkenteni tudja a legjobban élő egymillió és a legszegényebb egymillió közti jövedelmi különbséget. Mégis azt mondom, ha valami megérte, akkor ez megérte.

- Még annak árán is, hogy az államadósság és az állami költségvetés hiánya is növekedett, s ez akadályozta meg a nagyobb gazdasági növekedést?

- Nem nevezném ezt a gazdasági növekedést kicsinek, a 2,9 százalékhoz képest ez most másfélszer annyi, 4,6 százalékos. Az államadósság pedig nem emelkedett nagyobb százalékban, mint az előző négy évben, amikor a társadalmi különbségek nőttek.

- Mit tekintenek most az ország előtt álló legfontosabb feladatoknak?

- Ha a kampány csatazaja nem mosná el, akkor akár örülni is lehetne, hogy mindkét nagy párt a gazdaságélénkítés céljának legfontosabb föltételét a munkahelyteremtésben látja. A különbség abban van, hogy ki milyen módszerrel akar munkahelyeket teremteni. A mögöttünk hagyott ciklusban sikerült 76 ezerrel több embernek munkát adni, meglett az ígért, négyszázezer új munkahely is, persze ez nem vigasztalja azokat, akiknek nincs állásuk, akik a munkanélküliek 330 ezres táborához tartoznak. A következő években el kell érnünk, hogy ne csak azok jussanak munkához, akiknek nagyon jó képesítésük van, vagy az ország szerencsésebb régióiban élnek, hanem az alacsonyabb képzettségűek, vagy a fejletlenebb településeken élők is kapjanak lehetőségeket. A diplomás pályakezdők, az idősebbek mellett a kevésbé szakképzett munkaerőt is vissza kell vezetni az aktívak közé, esetükben nem nagyon van más megoldás, mint az állami fejlesztéseken, építkezéseken alkalmazni őket. Mi tehát úgy érezzük, hogy a munkahelyteremtés két fontos eszköze a célzott támogatás a nehezen elhelyezkedőknek, illetve az állami, uniós forrásokból történő fejlesztés politikája.
A második nagy feladatkör: az igazságosság, a különbségcsökkentés jegyében végrehajtandó törvényhozási, törvénykezési feladatsor. Van egy általános nyugdíjkorrekciós tervünk, ez azt szolgálja, hogy a nyugdíjas és nyugdíjas közötti méltánytalan különbséget csökkentsük. Ha komolyan vesszük a demokratikus értékek megerősítését, akkor most az emberek igazságérzetét leginkább zavaró kiváltságok ellen kell fellépni.

- Kiszámolták, hogy mennyibe kerülnének az első intézkedések?
- Nem volt nehéz dolgunk, mert a 2006. második félévére tervezett intézkedéseket már belevettük a költségvetésbe, tehát az említettek között nincs olyan intézkedés, amely felrúgná a 2006-os költségvetést. A nyugdíjkorrekció első, 2006-ra eső lépése a saját jogú nyugdíjjal nem rendelkező özvegyi nyugdíjak emelése, ezt is beterveztük a költségvetésbe, csakúgy, mint a munkahely-teremtő kedvezményeket.

- A minap éppen a Pénzügykutató mondta azt, hogy vagy hozzálát a kormány a választások után a költségvetés rendbetételéhez, vagy nincs euró 2010-ben.

- Ez igaz.

- Akkor honnan lesz pénz az említett intézkedésekre?

- Költségcsökkentést is tervezünk, így például a minisztériumok, a vezetők számának csökkentését, a minisztériumi kiadások mérséklését.

- Az első intézkedések után milyen hosszabb távú reformokat szeretnének véghezvinni az egészségügyben, az oktatásban, az önkormányzati rendszerben? Mi a garancia arra, hogy ami nem sikerült a Medgyessy-Gyurcsány-kormánynak, az majd megvalósul a következő négy évben, hiszen a jelenlegi koalíciós pártok között egy sor kérdésben vita van?

- Az önkormányzati rendszer átalakításában nincs vita. Az egészségügy kapcsán van. De nem mondanám, hogy az egészségügyben semmi sem sikerült, noha ezer jogos panaszunk lehet. Elkezdődött a reform, a háziorvosi rendszer már valódi biztosítási alapú modellként működik. A társadalombiztosítás valódi biztosítássá tételére megtettük az első lépéseket, megindult a nyilvántartási rendszer kiépítése. Megszülettek azok a jogszabályok is, amelyek nem engedik, hogy az amúgy jó jövedelmű ember minimálbérért alkalmazza saját magát. Megtörtént a rendszer igazságosabbá tétele érdekében az is, hogy az állam külön praxis alapot hozott létre, hogy ne fordulhasson elő, hogy innen 200 km-re kis falvakban nincs háziorvos. Minden bánatunk ellenére ma Magyarországon tízezer lakosra jóval több kórházi ágy jut, mint Nyugat-Európában, viszont jóval kevesebb háziorvos. Ez azt jelenti, hogy a pénzt és figyelmet az egészségügyből akkor kapom meg, ha már úgy megbetegedtem, hogy kórházba visz a mentő. A megelőzésre, a házi orvosi és járóbeteg-ellátásra viszont kevesebb jut.

- Az államigazgatási és az önkormányzati rendszer átalakítása sem várhat, hiszen ezek is feneketlen zsákként nyelik a pénzt.

- E téren is történtek lépések. A közigazgatási rendszerben jelentős változásokat értünk el a kistérségi rendszer létrehozásával. Ha valami rosszul szolgáltat, és ugyanakkor nyeli is a pénzt, noha elszegényedőben van, akkor az a magyar önkormányzati rendszer. Ez viszont nem azoknak a hibája, akik benne vannak. Mindenki tudja, hogy a magyar önkormányzati rendszer széttagolt, hogy nincs hozzánk hasonló méretű ország, ahol ennyi külön hatóság volna. Nem azt akarjuk, hogy a falvakban szűnjön meg az önkormányzat. De azt igen, hogy fogjanak össze a települések, ne próbáljanak meg mindent önállóan megoldani, mert az csak pazarolja a forrásokat. Ezért már ebben a ciklusban olyan finanszírozási formákat alakítottunk ki, amelyek előnyöket biztosítanak a kistérségi társulásoknak.

- Egyre komolyabb gondot okoz a folyók áradása. Mennyire nyugodt a kormányoldal lelkiismerete?

- Az árvíz sosem jön jókor, sem kampányban, sem kampányon kívül. A gátak és tározók építése természetesen elkezdődött, és sok helyen meg is valósult. Amit most a kormány tenni fog vagy tenni tud, az megtörtént: a kormány elrendelte az árvízvédelmi vészhelyzetet, ami nem egyszerűen egy szó, nem egyszerűen csak azt jelzi, hogy magas a Duna, hanem komoly intézkedési jogosultságokat és bizonyos pénz-átvállalást jelent. Az önkormányzatok indokolt költségeit ilyenkor a költségvetés megtéríti. S ilyenkor a közgyűlés összehívása nélkül rendelhetnek el sok mindent, például a kitelepítést, a javak elszállítását, a házak és egyebek folyamatos őrzését.
Talán ilyen szempontból mégis van jelentősége, hogy a kampány idején van árvíz, mert abban bízhatunk, hogy a pártok a kampánykiabálást és a néha öncélú kampányakciózást most egy kicsit takaréklángra teszik.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×