Infostart.hu
eur:
360.18
usd:
314.56
bux:
141820.32
2026. július 14. kedd Örs, Stella
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrajnai védelmi kontaktcsoportnak a NATO védelmi miniszteri találkozója mellett tartott ülésén a védelmi szervezet brüsszeli székházában 2026. június 18-án.
Nyitókép: MTI/AP/Virginia Mayo

Volodimir Zelenszkij: az amerikai elnök „új megvilágításban” szemléli a háborút

Az amerikai elnök szerint pedig most már az ukrán elnök is hajlandó megegyezni, ezért sokkal közelebb a háború vége, mint sokan gondolnák.

Volodimir Zelenszkij szerint az Oroszországgal vívott háború kimenetelést immár nem a szárazföldi vagy a tengeri hadviselés, hanem „az égbolton zajló csata” dönti el. Az ukrán elnök, aki az ankarai NATO-csúcs előtt nyilatkozott a Financial Timesnak, a londoni üzleti napilap keddi kiadásában megjelent interjúban kijelentette: Ukrajnának már sikerült megakadályoznia az orosz fegyveres erők győzelmét a szárazföldön, és jórészt kiszorította az orosz hadiflottát a Fekete-tenger nyugati medencéjéből, így a légtér vált a meghatározó jelentőségű hadműveleti helyszínné.

Hozzátette: a légi hadviselésben sokkal kevésbé fontos tényező, hogy a háborúban álló országok közül melyiknek nagyobb a területe.

Az ukrán államfő elmondta: szombaton beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, aki azt mondta neki, hogy Ukrajna „nagyon jól teljesít” a nagy hatótávolságú drónokkal folytatott hadviselésben.

Arra a kérdésre, hogy Trump most már szilárdan Ukrajna oldalára állt-e, Zelenszkij úgy fogalmazott:

az amerikai elnök „új megvilágításban” szemléli a háborút, és azon az oldalon akar állni, ahol sikert lát.

„Ez sok mindenhez kötődik: nem csupán az ő személyiségéhez, hanem a közelgő (amerikai kongresszusi időközi) választásokhoz, az ő saját státusához, és a háború befejezésének módozatairól alkotott elképzeléseihez is” – mondta az ukrán elnök.

A Financial Times felidézi Donald Trump hétfői sajtónyilatkozatát, amelyben az amerikai elnök annak a véleményének adott hangot, hogy „kezdünk sokkal közelebb jutni a háború végéhez, mint ahogy azt sokan gondolnák”. Trump hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnök és „most már” Volodimir Zelenszkij is szeretne véget vetni a háborúnak.

A Financial Timesnak adott interjúban Zelenszkij kijelentette: átalakította a konfliktus jellegét az a tény, hogy Ukrajna képes önállóan nagy hatótávolságú drónok előállítására és bevetésére, mivel ez lehetővé teszi az egyre nagyobb mélységű csapásmérést az orosz katonai és energiaipari létesítmények ellen.

Hozzátette ugyanakkor: Ukrajna fő gyengesége a ballisztikus rakéták elleni védelem. Ukrajnának vannak amerikai Patriot és francia SAMP/T légvédelmi rendszerei, amelyek alkalmasak ballisztikus rakéták lelövésére, de az ezekhez szükséges rakétákból rendkívül szűkös a készlet. Zelenszkij szerint ez a hadászati sebezhetőség ahhoz a döntéshez köthető, amelynek alapján Ukrajna nyugati és orosz biztonsági garanciavállalások fejében az 1990-es években feladta nukleáris arzenálját.

Az ukrán elnök szerint nukleáris fegyverek nélkül Ukrajna „már nem tagja annak a klubnak, amely ellen mások félnek támadást indítani”.

Zelenszkij kijelentette: az ankarai NATO-csúcson arra kéri majd a szövetség tagjait, hogy nyújtsanak segítséget Ukrajnának a ballisztikus rakéták elleni saját védelmi rendszerek kiépítéséhez, például úgy, hogy Ukrajna licenc alapján maga gyárthatna Patriot ütegeket.

„Évek óta szorgalmazom ezt az ügyet; pozitív jelzésre várunk az Egyesült Államoktól” – fogalmazott.

Az ukrán elnök szerint Ukrajna addig is fokozza a mélységi dróntámadásokat Oroszország ellen, és a Moszkva, illetve Szentpétervár elleni nagyszabású, folyamatos dróntámadások előbb-utóbb számításainak átgondolására késztetik Putyint.

„Majd amikor nem száz, hanem ezer drón tart Moszkva felé, abból érteni fog” – fogalmazott Zelenszkij. Az ukrán államfő szerint egy ilyen helyzetben tanácsadói azt fogják javasolni Putyinnak, hogy vonuljon vissza „valahova az Urál mögé”.

„Minél távolabb van Putyin Moszkvától, annál közelebb lesz a háború vége” – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
„Ezt várják el tőlünk a választók” – elindult a parlamenti vita a vagyonvisszaszerzési hivatalról

„Ezt várják el tőlünk a választók” – elindult a parlamenti vita a vagyonvisszaszerzési hivatalról

Az Országgyűlés keddi ülésén megkezdte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat általános vitáját, a kormány szerint a hivatallal a demokratikus újjáépítés egyik legfontosabb, történelmi jelentőségű pillérét állítják fel, a Tisza vezérszónoka pedig azt mondta: erre szavaztak és ezt várják el tőlük a választók.Az ellenzéki felszólalók a jogállami garanciákat hiányolják, úgy vélik, túlkapásokkal van teli a tervezet.
inforadio
ARÉNA
2026.07.14. kedd, 18:00
Gyulay Zsolt
a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke
Kijött a hét legfontosabb adata - Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Kijött a hét legfontosabb adata - Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

A magyar tőzsde emelkedik, Európa többi piacán azonban nagy mínuszokat látni az iráni eszkaláció miatt. Az olaj egyre nagyobbat ralizik, ennek is köszönhetően a magyar tőzsdén kilőtt a Mol részvénye. Amerikában ma a nagybankok kezdték el közölni a negyedéves számaikat, a JP Morgan és a Wells Fargo is eséssel nyithatja a napot. Ezeknél jóval nagyobb sztori, hogy az IBM a vártnál gyengébb előzetes bevételi prognózist tett közzé a második negyedévre vonatkozóan, aminek hatására a részvény 20 százalékot zuhant a tőzsdenyitás előtti kereskedésben. A vártnál jóval enyhébb inflációs adat után a kereskedők gyorsan visszavágták a júliusi Fed-kamatemelésre vonatkozó várakozásaikat, az adatközlés hatására a dollár nagy gyengülésbe kapcsolt, a 10 éves amerikai hozam beesett, az aranyár pedig kilőtt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×