Infostart.hu
eur:
354.15
usd:
309.66
bux:
142274.79
2026. július 7. kedd Apollónia
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrajnai védelmi kontaktcsoportnak a NATO védelmi miniszteri találkozója mellett tartott ülésén a védelmi szervezet brüsszeli székházában 2026. június 18-án.
Nyitókép: MTI/AP/Virginia Mayo

Volodimir Zelenszkij: az amerikai elnök „új megvilágításban” szemléli a háborút

Az amerikai elnök szerint pedig most már az ukrán elnök is hajlandó megegyezni, ezért sokkal közelebb a háború vége, mint sokan gondolnák.

Volodimir Zelenszkij szerint az Oroszországgal vívott háború kimenetelést immár nem a szárazföldi vagy a tengeri hadviselés, hanem „az égbolton zajló csata” dönti el. Az ukrán elnök, aki az ankarai NATO-csúcs előtt nyilatkozott a Financial Timesnak, a londoni üzleti napilap keddi kiadásában megjelent interjúban kijelentette: Ukrajnának már sikerült megakadályoznia az orosz fegyveres erők győzelmét a szárazföldön, és jórészt kiszorította az orosz hadiflottát a Fekete-tenger nyugati medencéjéből, így a légtér vált a meghatározó jelentőségű hadműveleti helyszínné.

Hozzátette: a légi hadviselésben sokkal kevésbé fontos tényező, hogy a háborúban álló országok közül melyiknek nagyobb a területe.

Az ukrán államfő elmondta: szombaton beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, aki azt mondta neki, hogy Ukrajna „nagyon jól teljesít” a nagy hatótávolságú drónokkal folytatott hadviselésben.

Arra a kérdésre, hogy Trump most már szilárdan Ukrajna oldalára állt-e, Zelenszkij úgy fogalmazott:

az amerikai elnök „új megvilágításban” szemléli a háborút, és azon az oldalon akar állni, ahol sikert lát.

„Ez sok mindenhez kötődik: nem csupán az ő személyiségéhez, hanem a közelgő (amerikai kongresszusi időközi) választásokhoz, az ő saját státusához, és a háború befejezésének módozatairól alkotott elképzeléseihez is” – mondta az ukrán elnök.

A Financial Times felidézi Donald Trump hétfői sajtónyilatkozatát, amelyben az amerikai elnök annak a véleményének adott hangot, hogy „kezdünk sokkal közelebb jutni a háború végéhez, mint ahogy azt sokan gondolnák”. Trump hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnök és „most már” Volodimir Zelenszkij is szeretne véget vetni a háborúnak.

A Financial Timesnak adott interjúban Zelenszkij kijelentette: átalakította a konfliktus jellegét az a tény, hogy Ukrajna képes önállóan nagy hatótávolságú drónok előállítására és bevetésére, mivel ez lehetővé teszi az egyre nagyobb mélységű csapásmérést az orosz katonai és energiaipari létesítmények ellen.

Hozzátette ugyanakkor: Ukrajna fő gyengesége a ballisztikus rakéták elleni védelem. Ukrajnának vannak amerikai Patriot és francia SAMP/T légvédelmi rendszerei, amelyek alkalmasak ballisztikus rakéták lelövésére, de az ezekhez szükséges rakétákból rendkívül szűkös a készlet. Zelenszkij szerint ez a hadászati sebezhetőség ahhoz a döntéshez köthető, amelynek alapján Ukrajna nyugati és orosz biztonsági garanciavállalások fejében az 1990-es években feladta nukleáris arzenálját.

Az ukrán elnök szerint nukleáris fegyverek nélkül Ukrajna „már nem tagja annak a klubnak, amely ellen mások félnek támadást indítani”.

Zelenszkij kijelentette: az ankarai NATO-csúcson arra kéri majd a szövetség tagjait, hogy nyújtsanak segítséget Ukrajnának a ballisztikus rakéták elleni saját védelmi rendszerek kiépítéséhez, például úgy, hogy Ukrajna licenc alapján maga gyárthatna Patriot ütegeket.

„Évek óta szorgalmazom ezt az ügyet; pozitív jelzésre várunk az Egyesült Államoktól” – fogalmazott.

Az ukrán elnök szerint Ukrajna addig is fokozza a mélységi dróntámadásokat Oroszország ellen, és a Moszkva, illetve Szentpétervár elleni nagyszabású, folyamatos dróntámadások előbb-utóbb számításainak átgondolására késztetik Putyint.

„Majd amikor nem száz, hanem ezer drón tart Moszkva felé, abból érteni fog” – fogalmazott Zelenszkij. Az ukrán államfő szerint egy ilyen helyzetben tanácsadói azt fogják javasolni Putyinnak, hogy vonuljon vissza „valahova az Urál mögé”.

„Minél távolabb van Putyin Moszkvától, annál közelebb lesz a háború vége” – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Prőhle Gergely: forró ősz jön, az AfD konszolidációval akar kormányzóképességet mutatni

Prőhle Gergely: forró ősz jön, az AfD konszolidációval akar kormányzóképességet mutatni

Nem történt meglepetés az Alternatíva Németországért hétvégi, erfurti kongresszusán: Tino Chrupalla és Alice Weidel maradt a két társelnök. A legújabb céljuk, hogy még további 4-5 százalékkal növeljék a jelenlegi támogatottságukat az országos felmérésekben. Prőhle Gergely volt berlini nagykövet az InfoRádióban azt mondta, ha az AfD-nek sikerül az igazi áttörés az őszi keletnémet tartományi választásokon, akkor már nehéz lesz tűzfalról és karanténról beszélni a többi párt részéről a jövőben. Hozzátette: az AfD elkezdte jelezni, más akar lenni, mint eddig, így is demonstrálva a kormányzóképességét.

Nemzeti egység, alkalmatlanság és Botswana – súlyos állítások az alaptörvény-módosítás kapcsán

Görög Márta igazságügyi miniszter szerint az alaptörvény tizenhetedik módosítása újabb fontos lépés a jogállamiság, az alkotmányos demokrácia helyreállítása érdekében. A Fidesz és a KDNP úgy látja, hogy nem demokratikus a javaslat.
Megtámadták Moszkvát, egy ponton dőlhet el a konfliktus – Háborús híreink kedden

Megtámadták Moszkvát, egy ponton dőlhet el a konfliktus – Háborús híreink kedden

Ismételten nagyszabású dróntámadásról számoltak be a források az orosz főváros ellen, számtalan részlet még nem ismert – közölte az RBK. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az Oroszország elleni háború döntő szakasza a szárazföldről és a tengerről a légtérbe tevődött át, és a levegőben zajló küzdelem fogja eldönteni a konfliktus kimenetelét. A Financial Times gazdasági napilapnak adott interjújában – amelyre néhány órával egy Kijev elleni súlyos orosz légicsapás után került sor – az államfő kifejtette, hogy országa már megakadályozta Oroszország szárazföldi győzelmét, és az orosz flottát is kiszorította a Fekete-tenger nyugati medencéjének nagy részéről. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×