Infostart.hu
eur:
363.55
usd:
313.44
bux:
152518.27
2026. szeptember 13. vasárnap Kornél
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrajnai védelmi kontaktcsoportnak a NATO védelmi miniszteri találkozója mellett tartott ülésén a védelmi szervezet brüsszeli székházában 2026. június 18-án.
Nyitókép: MTI/AP/Virginia Mayo

Volodimir Zelenszkij: az amerikai elnök „új megvilágításban” szemléli a háborút

Az amerikai elnök szerint pedig most már az ukrán elnök is hajlandó megegyezni, ezért sokkal közelebb a háború vége, mint sokan gondolnák.

Volodimir Zelenszkij szerint az Oroszországgal vívott háború kimenetelést immár nem a szárazföldi vagy a tengeri hadviselés, hanem „az égbolton zajló csata” dönti el. Az ukrán elnök, aki az ankarai NATO-csúcs előtt nyilatkozott a Financial Timesnak, a londoni üzleti napilap keddi kiadásában megjelent interjúban kijelentette: Ukrajnának már sikerült megakadályoznia az orosz fegyveres erők győzelmét a szárazföldön, és jórészt kiszorította az orosz hadiflottát a Fekete-tenger nyugati medencéjéből, így a légtér vált a meghatározó jelentőségű hadműveleti helyszínné.

Hozzátette: a légi hadviselésben sokkal kevésbé fontos tényező, hogy a háborúban álló országok közül melyiknek nagyobb a területe.

Az ukrán államfő elmondta: szombaton beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, aki azt mondta neki, hogy Ukrajna „nagyon jól teljesít” a nagy hatótávolságú drónokkal folytatott hadviselésben.

Arra a kérdésre, hogy Trump most már szilárdan Ukrajna oldalára állt-e, Zelenszkij úgy fogalmazott:

az amerikai elnök „új megvilágításban” szemléli a háborút, és azon az oldalon akar állni, ahol sikert lát.

„Ez sok mindenhez kötődik: nem csupán az ő személyiségéhez, hanem a közelgő (amerikai kongresszusi időközi) választásokhoz, az ő saját státusához, és a háború befejezésének módozatairól alkotott elképzeléseihez is” – mondta az ukrán elnök.

A Financial Times felidézi Donald Trump hétfői sajtónyilatkozatát, amelyben az amerikai elnök annak a véleményének adott hangot, hogy „kezdünk sokkal közelebb jutni a háború végéhez, mint ahogy azt sokan gondolnák”. Trump hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnök és „most már” Volodimir Zelenszkij is szeretne véget vetni a háborúnak.

A Financial Timesnak adott interjúban Zelenszkij kijelentette: átalakította a konfliktus jellegét az a tény, hogy Ukrajna képes önállóan nagy hatótávolságú drónok előállítására és bevetésére, mivel ez lehetővé teszi az egyre nagyobb mélységű csapásmérést az orosz katonai és energiaipari létesítmények ellen.

Hozzátette ugyanakkor: Ukrajna fő gyengesége a ballisztikus rakéták elleni védelem. Ukrajnának vannak amerikai Patriot és francia SAMP/T légvédelmi rendszerei, amelyek alkalmasak ballisztikus rakéták lelövésére, de az ezekhez szükséges rakétákból rendkívül szűkös a készlet. Zelenszkij szerint ez a hadászati sebezhetőség ahhoz a döntéshez köthető, amelynek alapján Ukrajna nyugati és orosz biztonsági garanciavállalások fejében az 1990-es években feladta nukleáris arzenálját.

Az ukrán elnök szerint nukleáris fegyverek nélkül Ukrajna „már nem tagja annak a klubnak, amely ellen mások félnek támadást indítani”.

Zelenszkij kijelentette: az ankarai NATO-csúcson arra kéri majd a szövetség tagjait, hogy nyújtsanak segítséget Ukrajnának a ballisztikus rakéták elleni saját védelmi rendszerek kiépítéséhez, például úgy, hogy Ukrajna licenc alapján maga gyárthatna Patriot ütegeket.

„Évek óta szorgalmazom ezt az ügyet; pozitív jelzésre várunk az Egyesült Államoktól” – fogalmazott.

Az ukrán elnök szerint Ukrajna addig is fokozza a mélységi dróntámadásokat Oroszország ellen, és a Moszkva, illetve Szentpétervár elleni nagyszabású, folyamatos dróntámadások előbb-utóbb számításainak átgondolására késztetik Putyint.

„Majd amikor nem száz, hanem ezer drón tart Moszkva felé, abból érteni fog” – fogalmazott Zelenszkij. Az ukrán államfő szerint egy ilyen helyzetben tanácsadói azt fogják javasolni Putyinnak, hogy vonuljon vissza „valahova az Urál mögé”.

„Minél távolabb van Putyin Moszkvától, annál közelebb lesz a háború vége” – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
A lakás nem jobb befektetés, de lehet, hogy jobb befektetővé tesz

A lakás nem jobb befektetés, de lehet, hogy jobb befektetővé tesz

Könnyű azt tanácsolni egy harmincévesnek, hogy ne vegyen lakást, hanem béreljen, a különbözetet pedig fektesse részvényekbe. Sokkal nehezebb húsz éven át minden hónapban valóban elutalni a pénzt, nem hozzányúlni, sőt, egy tőzsdei zuhanás közepén sem eladni. A lakáshitel ennél merevebb rendszer, de éppen ezért képes olyanokat is megtakarításra kényszeríteni, akik önként nem építenének portfóliót.

Ha ez bejönne, Orbán Viktor tényleg hátradőlhetne

Vasárnap sorsdöntő parlamenti választásra kerül sor Svédországban, ahol a baloldali és a jobboldali blokk közötti szoros küzdelem mellett a radikális gyökerű Svéd Demokraták esetleges kormányzati szerepvállalása jelenti a fő tétet. A párt a felmérések szerint 20 százalék körüli támogatottsággal bír, a Mérsékelt Pártot vezető Ulf Kristersson miniszterelnök pedig győzelem esetén miniszteri tárcákat adna a formációnak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.14. hétfő, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×