Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester-jelölt és Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője sajtótájékoztatót tart 2019. szeptember 20-án Közvetlen uniós forrást az önkormányzatoknak! - Zuglóban már megcsináltuk címmel egy zuglói foghíjtelken, ahol uniós forrásokból fognak felépíteni egy házat szociális bérlakások számára.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Az ellenzéki lista dobogósai "alig" ülnek be a parlamentbe - ez következik

A Magyar Nemzet számba vette, mi lesz Hódmezővásárhely és Budapest vezetőjének, valamint a DK korábbi miniszterelnök-jelöltjének mandátumával.

A Magyar Nemzet szerdai száma arról készített összeállítást, a várható visszalépések miatt kik juthatnak mandátumhoz az ellenzéki listás képviselőjelöltek közül.

Az Egységben Magyarországért közös listájának első helyén rögtön Márki-Zay Péter állt, aki választás óta tett nyilatkozataival tisztázta, marad polgármesteri székében Hódmezővásárhelyen. Ha átveszi a mandátumot, és átadja azt a korábbi megállapodás értelmében, akkor egy párbeszédes politikus, Kocsis-Cake Olivio vagy Dorosz Dávid ülhet be a parlamentbe. Ha nem veszi át, akkor a listán következő jelölthöz, a DK-s Manhalter Dánielhez kerülhet a mandátum.

Karácsony Gergely (listás második) is marad Budapest élén, az ő helyére viszont minden valószínűség szerint párttársa, Szabó Rebeka ül be, a részére adja át a mandátumot.

A főpolgármester helyzetével kapcsolatban érdekesség, hogy előre jelezte, hogyan cselekszik: 30 napra beült volna a parlamentbe, ha az ellenzék nyer, ennyit ugyanis megenged a jogszabály, hogy egy politikus az összeférhetetlenségét rendezze. Mandátumát arra használta volna, hogy benyújtson egy budapesti és agglomerációs ügyeket rendező, Magyarország szíve nevű törvényjavaslatot.

Dobrev Klára (3.) EP-képviselőként nem veszi át mandátumát, így az a jobbikos Végh Noémihoz kerülhet, mivel ő következik a listán.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×