A tervek szerint a csendőrök a nemzeti védelmi erők keretében működnének, és elsősorban önkéntes alapon jelentkező hivatásos katonák, egykori vagy jelenlegi rendőrök, illetve más biztonsági szervek tagjai csatlakozhatnak hozzájuk. A szolgálatért akár 3000 eurós juttatás is járhat, ha valaki 20 napos, napi legfeljebb 12 órás szolgálatot vállal. A csendőrök jogosultak lennének egyenruhát viselni, járőrautóval közlekedni, kényszerítő eszközöket alkalmazni, sőt személyeket is őrizetbe vehetnek, ugyanakkor tevékenységüket a rendőrség vagy a hadsereg irányítaná.

A kezdeményezés Robert Kaliňák védelmi minisztertől származik, aki szerint a testület segítene pótolni a rendőrség hiányzó kapacitásait. Az ellenzék és az ombudsman viszont aggályokat fogalmazott meg a civil jogok esetleges sérülése és a rendőrségi jogkörökkel való átfedések miatt. A kormány ígérete szerint ezekre a felvetésekre figyelmet fordítanak. Ha az államfő, Peter Pellegrini jóváhagyja a törvényt, az már július 1-jén hatályba léphet.

A szlovák biztonságpolitikai fejlesztések azonban nem merülnek ki a csendőrség létrehozásában. Robert Fico miniszterelnök múlt csütörtökön, a védelmi tárcánál tett látogatása alkalmával kiemelte: az elmúlt időszakban jelentősen fejlődött a szlovák fegyver- és lőszergyártás. A védelmi minisztérium már a kormányprogramban kitűzött célok 75 százalékát teljesítette. A katonai önellátás felé vezető úton a gyártás bővülése mellett nőtt a hadsereg vonzereje is: 2025-re várhatóan háromszor annyian lépnek be, mint ahányan elhagyják a szolgálatot.

A hadsereg tagjai magasabb fizetésben és jobb infrastruktúrában is részesülnek. Robert Fico hangsúlyozta: Szlovákia nem adományoz ingyen fegyvereket Ukrajnának, de kereskedelmi alapon továbbra is nyitott az együttműködésre. A szlovák légtér védelme érdekében új vadászgépek beszerzése van folyamatban, amelyek 2026 elejére teljes mértékben a hazai hadsereg ellenőrzése alá kerülhetnek. Ezenkívül izraeli partnercéggel is dolgoznak a védelmi rendszer fejlesztésén.

A minisztérium olyan beruházásokat is tervez, amelyek túlmutatnak a klasszikus hadászati célokon. Ide tartozik például katonai kórházak, utak, hidak és esetleges iskolák építése is, amelyeket a NATO felé is elszámolható úgynevezett duális projekteknek tekintenek. A tervek között szerepel új bázisok kialakítása Nagyazaron és Mokraďon, különféle katonai egységek – például tüzérség és légvédelem – számára, valamint a katonai raktárhálózat fejlesztése is. Ugyanakkor a tárca elállt a rendkívül drága Leopard 2A8-as harckocsik beszerzésétől, és gazdaságilag hatékonyabb megoldások után néz.