Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
2023. március 20-i kép a Dukovany Atomerőmű hűtőtornyairól. A cseh állami atombiztonsági hivatal (SÚJB) 2021-ben engedélyezte a dél-csehországi Dukovany falunál levő erőmű kibővítését a többségi állami tulajdonban levő üzemeltető, a Cseh Energetikai Művek (CEZ) számára. A CEZ további két, egyenként 1200 megawatt teljesítményű nukleáris blokkot épít Dukovanyban, mintegy hatmilliárd euró (2,23 billió forint) ráfordítással. A vállalatcsoport 2023. márciusban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva bejelentette, hogy a Roszatom orosz állami holding részét képező TVEL cég helyett 2024-től az amerikai Westinghouse társaság a francia Framatome céggel együtt szállítja majd a nukleáris fűtőanyagot Dukovanyba és Csehország másik atomerőművébe, a Temelínbe. A CEZ nukleárisfűtőrúd-tartaléka mintegy három évre elegendő.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Csehországban is kirobbant a nagy atomvita – az a kérdés, mi építhető

A bíróság ideiglenesen blokkolta a Dukovany atomerőmű bővítéséről szóló szerződés aláírását.

A brünni kerületi bíróság ideiglenesen megtiltotta a Dukovany atomerőmű két új blokkjának megépítésére vonatkozó szerződés megkötését. A megállapodást szerdán írta volna alá a cseh állam és a dél-koreai KHNP vállalat, de a francia EDF energiavállalat keresetének helyt adva a bírósági döntés ezt ellehetetlenítette. A tilalom érvényben marad, amíg az ügyben jogerős ítélet nem születik. Dél-Korea számára ez lehetne az első külföldi atomerőmű-építési szerződés 2009 óta. Az építkezés becsült értéke 16 milliárd euró.

A dél-koreai cég tavaly nyáron nyerte el a beruházást az EDF-fel szemben. A francia fél azonban a cseh versenyhivatalnál megtámadta a közbeszerzési folyamatot. Miután a hivatal elutasította a fellebbezést, az EDF bírósági keresetet nyújtott be, amelyben előzetes intézkedést kért, és ezzel megakadályozta a Dukovany II erőmű és a KHNP közötti szerződés aláírását. A brünni kerületi bíróság azzal indokolta döntését, hogy a francia vállalatot súlyos hátrány érhetné. A határozat szerint, ha a szerződést megkötik, az EDF végleg elveszítené az esélyét arra, hogy elnyerje a közbeszerzést – még abban az esetben is, ha a bíróság végül neki adna igazat.

A bíróság elismerte, hogy döntésének lehetnek negatív következményei, például a Dukovanyban tervezett új blokkok építésének késlekedése, de álláspontja szerint fontosabb a törvény betartása és a hatékony bírósági ellenőrzés biztosítása. A Dukovany II erőmű – amely a beruházásért felelős, és amelyben a cseh állam most már 80 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik – már tavaly értékelte a beérkezett ajánlatokat, és júliusban a kormány döntése alapján a KHNP-t hirdette ki preferált pályázónak, majd megkezdte a végső szerződésről szóló tárgyalásokat.

Ez Csehország történetének legnagyobb állami beruházása, melynek eredményét nemcsak a francia EDF, hanem az amerikai Westinghouse is megtámadta, miután szintén alulmaradt. A versenyhivatal néhány hónap után mindkét kifogást elutasította. A Cseh Energetikai Művek, a ČEZ kitartott amellett, hogy a pályázat minden szakasza átlátható volt, és felszólította az EDF-et, hogy hozza nyilvánosságra a saját ajánlatát, elhárítva minden kétséget azzal kapcsolatban, hogy a KHNP ajánlata valóban jobb volt.

Lukáš Vlček cseh ipari és kereskedelmi miniszter kijelentette, több alkalommal is meggyőződhetett arról, hogy a dél-koreaiak ajánlata minden tekintetben a legjobb, ezért szükségesnek tartja a szerződés aláírását, melynek késleltetése további költségeket von maga után. A ČEZ korábbi közlése szerint az építkezés várhatóan 2029-ben kezdődik, az első új reaktort pedig 2036-ban helyezik próbaüzembe.

A Dukovany atomerőmű az ország legnagyobb munkaadója a régióban, közvetlenül több mint háromezer ember dolgozik ott. Csehország célja, hogy 2040-re az atomenergia részesedése az ország energiafogyasztásában 68 százalékra emelkedjen, míg a szénalapú energiatermelést 2033-ra teljesen megszüntetné.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×