Infostart.hu
eur:
380.87
usd:
326.49
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia
London, 2017. június 14.Sűrű füst gomolyog a lángoló Grenfell Tower épületéből a London nyugati részén lévő North Kensington negyedben 2017. június 14-én. A huszonhét emeletes lakóház lángjainak megfékezéséért mintegy kétszáz tűzoltó küzd. (MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)
Nyitókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Grenfell-tragédia: nyolc év után született „vádirat” a brit kormányok ellen

Maga a kormányfő kért bocsánatot a brit állam nevében a II. világháború óta történt legsúlyosabb tűz miatt. A Grenfell-torony ügyében most adtak ki több száz oldalas vizsgálati anyagot, amely szerint a kormányok nem szabályozták jól a biztonságos építőanyagok használatát.

2017. június 14-én a londoni Grenfell-toronyház egyik konyhájában keletkezett tűz. Hamarosan az egész épület lángba borult, amit kilométerekről lehetett látni. 72 ember égett bent vagy halt meg füstmérgezésben.

A nyomozók kiderítették, hogy az akkor felújított magas épület olcsó burkolata volt gyúlékony, és ez vezetett a tragédiához. Nyolc évet kellett várni az úgynevezett nyilvános vizsgálat zárójelentésére, amit több mint ezer oldalon, szerdán adtak ki.

A dokumentum a mindenkori brit kormány elleni egyfajta vádirat. Ezért is kért bocsánatot az állam nevében Sir Keir Starmer miniszterelnök, aki akkor még nem is volt hatalmon.

A jelentés konklúziója az, hogy az egymást követő brit kormányok a szabályozás lazítása miatt nem felügyelték, hogy az építő ágazat a biztonsági szabályoknak megfelelő anyagokkal dolgozik. Sőt, azt sem hogy szándékosan nem vezeti-e félre a szabályozószervezetet és a piaci szereplőket.

„Az ágazat a profitot helyezte az emberi életek elé”

– szól a legsokkolóbb kijelentés. Egy másik: „az illetékes minisztérium éveken át figyelmen kívül hagyta a burkolatok életet veszélyeztető minőségéről megfogalmazott figyelmeztetéseket”. Elnézték, hogy „gátlástalan” gyártók valóságos stratégiákat dolgozzanak ki az anyagtesztelési folyamatok manipulálására, hogy félremagyarázzák az adatokat és félrevezessék a piacokat – áll továbbá a Financial Times által idézett anyagban.

A dokumentum név szerint említ több önkormányzati vezetőt, államtitkárt és egy tűzkockázat-felmérőt, aki „hozzáköltött” a szakmai önéletrajzához és nem volt meg a képesítése, hogy felmérje a toronyházakban a tűzesetek kockázatát – idézi az anyagot egy külön cikkben a Telegraph.

Egy másik említett illetékes, a Bérlőket Kezelő Szervezet főnöke, aki „rendszeresen elmulasztotta” megosztani az igazgatótanáccsal és Kensington kerület vezetésével a londoni tűzoltóságnak a tűzbiztonsággal kapcsolatos aggályait.

„Világos, hogy neki ez nem volt prioritás” – konstatálja a jelentés. Kapott a fejére az építési szabályokat felügyelő akkori minisztériumi illetékes, Brian Martin is, aki nem hívta fel magasabb beosztású vezetők figyelmét az általa megismert kockázatokra, ők pedig nem kísérték kielégítően figyelemmel a tevékenységét.

Továbbá Lord Pickles, az akkori államtitkár, aki azt állította: a szabályozás lazítását nem terjesztették ki a biztonsági építési anyagokra. A vizsgálatot vezető bizottság viszont elutasította a védekezését. Magát a burkolatot gyártó amerikai céget, az Arconicet és a szigetelőket gyártó ír Kingspant is elmarasztalták.

A tűz a központi kormány, más felelős szervek és az építőipar több évtizedes hanyagságának eredménye volt – írták.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×