Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 14. vasárnap Vazul
Donald Trump amerikai elnök az Artemis II ûrmisszió legénységét fogadó sajtónyilvános eseményen a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2026. április 30-án. Az Artemis II küldetés legénysége: Victor Glover, Christina Koch és Reid Wiseman NASA-asztronauta, valamint Jeremy Hansen, a Kanadai Ûrügynökség ûrhajósa április 2-10. között megkerülte a Holdat a NASA Orion ûrhajójának fedélzetén.
Nyitókép: MTI/AP/Matt Rourke

Donald Trump Iránról: inkább a választási nehézséget vállalja

Donald Trump amerikai elnök akár a republikánusokra hátrányos politikai következmények árán is el akarja érni célját Iránban, azaz megfosztani az országot az atomfegyver birtoklásának lehetőségétől.

Az elnök kínai látogatását követően a Fox News hírtelevíziónak pénteken adott interjúban a közelgő félidős kongresszusi választásokra utalva úgy fogalmazott: „nem fogom hagyni, hogy a választások határozzák meg, mi fog történni Iránnal kapcsolatban, mert nem juthatnak atomfegyver birtokába”.

Kifejtette, tisztában van azzal, hogy az iráni konfliktus okozta gazdasági nehézség hatással lehet a republikánusok támogatottságára, ugyanakkor megismételte, hogy a magasabb üzemanyagár „rövid távú fájdalmat” jelent. Hozzátette, hogy pusztán gazdasági megfontolásból nem fog belemenni „akármilyen” békemegállapodásba Iránnal.

„Nem gondolok az amerikaiak pénzügyi helyzetére, nem gondolok senkire, egyetlen dologra gondolok: nem hagyhatjuk, hogy Irán nukleáris fegyverrel rendelkezzen” – hangoztatta.

Hozzátette, változatlanul céljának tekinti, hogy eltávolítsák Iránból az ott tárolt magas fokon dúsított uránt, ami iráni állítás szerint számukra hozzáférhetetlenné vált, és továbbra is egy tavaly nyáron bombatámadást szenvedett föld alatti létesítményben van.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
A kétharmad csapdájába került Magyarország – Így lehetne 36 év után végleg lezárni a rendszerváltást

A kétharmad csapdájába került Magyarország – Így lehetne 36 év után végleg lezárni a rendszerváltást

Magyarországon a rendszerváltás után azért építettek erős közjogi fékeket a hatalom köré, hogy senki ne foglalhassa el egyedül az államot. Harmincöt évvel később mégis az látszik: a kétharmad, a hosszú intézményi mandátumok és a függetlennek szánt intézmények egy része nemcsak korlátozni, hanem bebetonozni is képes a politikai hatalmat. A Fidesz 2010 utáni alkotmányozása megmutatta, hogyan válhat a kivételes felhatalmazás tartós kormányzati technikává. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogyan alakult ki ez a csapda, milyen szerepe volt benne az Alkotmánybíróság, az ügyészség, az Állami Számvevőszék és a bírósági rendszer átalakításának, és milyen intézményi garanciák kellenének ahhoz, hogy a következő kétharmad ne újraírja, hanem végre lezárja a rendszerváltást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×