Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A május 19-én született zergegida (Rupicapra rupicapra) anyjával a Szegedi Vadasparkban 2020. május 28-án. A hazai állatkertek közül elsőként Szegeden született zerge, a gidát a látogatók is megfigyelhetik az Alpokban és a Kárpátokban is őshonos párosujjú patások sziklákkal tarkított dombos kifutójában.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Nem jó hír érkezett a Tátrából, de aggodalomra semmi ok?

Csökkent a zergék száma a Tátrában, a természetvédők azonban nem aggódnak, az idei zergegidák létszáma ugyanis reménykeltő.

Az idei tavaszi zergeszámlálás során a szlovákiai és lengyelországi nemzeti park védett területén összesen 793 zergét regisztráltak. A szlovák oldalon 589 zergét számoltak, a szomszédos Lengyelországban pedig 204 egyedet figyeltek meg. Ez nagyjából megegyezik a tavalyi számmal, amikor mindkét oldalon összesen 816 zergét jegyeztek fel. Bár a végső szám nem érte el az ezret, a zoológusokat örömmel töltötte el az idei gidák száma. A szlovák oldalon 56, míg a lengyeleknél 24 egyedet vettek nyilvántartásba.

A számlálás során több mint 120 ember vonult ki a terepre – köztük a Tátrai Nemzeti Park alkalmazottjai –, de sok önkéntes is részt vett a munkában, akik már korábban is csatlakoztak a zergék összeszámlálásához. Az eredményeket már közvetlenül a terepen egy elektromos alkalmazás rögzíti, ezzel megszűnt a papírlapok kiértékelésével járó bürokrácia.

Az alkalmazás digitalizálja a zergék előfordulásának térképét is, így gyakorlatilag az összes eredmény azonnal elérhető. Ennek köszönhetően a korábbiakhoz képest jelentősen lerövidült a vadállomány állapotának feldolgozási és kiértékelési ideje.

Mindkét nemzeti parkban korábban számlálták meg a zergéket az előző évhez képest. Erika Feriancová, a Tátrai Nemzeti Park zoológusa értékelte, hogy helyes volt-e döntés. „Biztosan megérte, de nagyon korán, még sötétben kellett útnak indulni, hogy megelőzzük a ködöt, amely már kilenc óra körül megjelent a völgyekben.

Nem vagyunk teljesen elégedettek, mindig azt szeretnénk, hogy minél több zerge legyen.

Mivel a tavaszi számlálás elsősorban a gidákra összpontosít, a számuk örömmel töltött el bennünket, de meglátjuk, milyen számokkal dolgozhatunk ősszel, mert azok az adatok pontosabbak szoktak lenni” – jegyezte meg a szakember.

A tavaszi zergeszámlálás alkalmat nyújt arra is, hogy megfigyeljék a nemzeti park ritka környezetét és más védett állatfajokat. A számlálás során feljegyzett adatok értékes információkat nyújtanak a zergepopuláció egészségi állapotáról is, mivel a számlálást például az ürülék mintavételére is használják, de nem csak a zergéktől vesznek mintát. A zergék számlálása közben a számlálók több medvét is regisztráltak, amelyek áfonyavirágokat lakmároztak, valamint a fejük felett köröző sasokat is megfigyelték.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×