Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Petr Fiala cseh miniszterelnök egy prágai sajtóértekezleten 2023. május 11-én. A cseh kormány bemutatta a nyugdíjrendszer reformját és a költségvetés konszolidációját célzó törvénycsomag-tervezetét.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Hosszú szünet után két új kormányfővel ül össze a V4-es csúcs

„Nem értünk egyet mindenben, de szükség van a párbeszédre” – mondta a cseh kormányfő a V4-es csúcs előtt

„Néhány dolgot illetően eltér a véleményünk, ugyanakkor sok olyan bennünket érintő téma van, amelyekről együtt kell beszélnünk” – mondta Petr Fiala cseh miniszterelnök a Visegrádi Négyek keddi csúcstalálkozója előtt. A cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák kormányfő prágai találkozójának fő témáit az energiabiztonság, az Európai Unió stratégiai célkitűzései, valamint az illegális migráció megelőzése fogják alkotni.

Petr Fiala cseh miniszterelnök a V4-es kormányfői csúcs előtt egy nappal találkozik Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel. A kétoldalú tárgyalások témája az Európai Unió bővítése, az ukrajnai helyzet és a regionális együttműködés a védelem, az energetika, illetve a migráció terén. Másnap kerül sor a visegrádi kormányfők prágai találkozójára a Lichtenstein-palotában. A keddi kormányfői csúcsot megelőzően Petr Fiala úgy fogalmazott, „egyértelmű, hogy nem értünk egyet egyes külpolitikai kérdések megközelítésében, de sok olyan dolog van, amely a közép-európai régiót érinti, és amelyről beszélnünk kell.” Példaként az illegális migrációt és az energetika témakörét említette.

A cseh miniszterelnök úgy fogalmazott, bízik benne, hogy hasznos lesz a közös beszélgetés, még akkor is, ha sok mindenben eltérőek a vélemények. „Ez azonban nem kell hogy megakadályozzon bennünket a párbeszéd folytatásában” – tette hozzá a házigazda szerepét betöltő cseh kormányfő.

Csehország tavaly júliusban vette át a visegrádi csoport egyéves soros elnöki tisztségét. Azóta több politikusi találkozóra is sor került a V4-es formáción belül, köztük a tavaly novemberi elnöki csúcstalálkozóra. Petr Fiala korábban többször is meglehetősen szkeptikusan reagált a V4-es kormányfők találkozójával kapcsolatos kérdésre. Januárban úgy nyilatkozott, hogy az aktuális események tükrében szerinte logikus, hogy a Visegrádi Négyek miniszterelnökei az utóbbi időben nem találkoztak. A múlt héten kifejtette,

azért hívta össze a csúcstalálkozót csak most, mert meg akarta várni az új kormányok beiktatását Szlovákiában és Lengyelországban.

Legutóbb tavaly júniusban Pozsonyban találkoztak a V4-es kormányfők. Akkor még Petr Fiala cseh és Orbán Viktor magyar miniszterelnök mellett Eduard Heger szlovák és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő vett részt. Ezen a csúcstalálkozón az illegális migrációval kapcsolatban megállapodtak abban, hogy elutasítják a kötelező kvótákat és a kényszerbetelepítést. Ukrajnát illetően pedig abban értettek egyet, hogy a háború sújtotta országnak meg kell őriznie szuverenitását és területi integritását.

A keddi találkozón Szlovákiát már Robert Fico, Lengyelországot pedig Donald Tusk fogja képviselni. Két nappal később, vagyis február 29-én, csütörtökön pedig a négy ország házelnöke ugyancsak Prágában találkozik, ám ezúttal csatlakozik hozzájuk az ukrán parlament elnöke is.

Címlapról ajánljuk

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Luisa Gagliardi, a Bocconi Egyetem menedzsment és technológia tanszékének docense azt vizsgálja, hogyan alakítja a földrajz a gazdasági esélyeket – a startupok növekedésétől a városrészek átalakulásán át egészen a munkaerőpiaci egyenlőtlenségekig. Londoni adatokra épülő kutatásai szerint a startupok megjelenése nemcsak innovációt hozhat egy negyedbe, hanem a dzsentrifikáció felgyorsulásával és lakhatási feszültségekkel is együtt járhat, különösen ott, ahol sok a bérlő, és alacsonyabbról indulnak az árak. Közben a munkaszervezés is átrendeződik, a távmunka és a hibrid működés ma már alapelvárás a munkavállalók részéről, de kérdés, hogy ez közelebb visz-e a nők munkaerőpiaci felzárkózásához, vagy épp új formában konzerválja a különbségeket. A szakembert a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett GeoInno2026 konferencián többek között arról kérdeztük, hogyan fonódik össze innováció és lakhatás, mit tehet egy kerület, hogy a befektetők számára vonzóbbá váljon, és hogy a távmunka hogyan eredményezhet karrierhátrányt és alacsonyabb keresetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×