Infostart.hu
eur:
388.56
usd:
329.92
bux:
110890.99
2025. december 23. kedd Viktória
Petr Fiala cseh miniszterelnök egy prágai sajtóértekezleten 2023. május 11-én. A cseh kormány bemutatta a nyugdíjrendszer reformját és a költségvetés konszolidációját célzó törvénycsomag-tervezetét.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Hosszú szünet után két új kormányfővel ül össze a V4-es csúcs

„Nem értünk egyet mindenben, de szükség van a párbeszédre” – mondta a cseh kormányfő a V4-es csúcs előtt

„Néhány dolgot illetően eltér a véleményünk, ugyanakkor sok olyan bennünket érintő téma van, amelyekről együtt kell beszélnünk” – mondta Petr Fiala cseh miniszterelnök a Visegrádi Négyek keddi csúcstalálkozója előtt. A cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák kormányfő prágai találkozójának fő témáit az energiabiztonság, az Európai Unió stratégiai célkitűzései, valamint az illegális migráció megelőzése fogják alkotni.

Petr Fiala cseh miniszterelnök a V4-es kormányfői csúcs előtt egy nappal találkozik Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel. A kétoldalú tárgyalások témája az Európai Unió bővítése, az ukrajnai helyzet és a regionális együttműködés a védelem, az energetika, illetve a migráció terén. Másnap kerül sor a visegrádi kormányfők prágai találkozójára a Lichtenstein-palotában. A keddi kormányfői csúcsot megelőzően Petr Fiala úgy fogalmazott, „egyértelmű, hogy nem értünk egyet egyes külpolitikai kérdések megközelítésében, de sok olyan dolog van, amely a közép-európai régiót érinti, és amelyről beszélnünk kell.” Példaként az illegális migrációt és az energetika témakörét említette.

A cseh miniszterelnök úgy fogalmazott, bízik benne, hogy hasznos lesz a közös beszélgetés, még akkor is, ha sok mindenben eltérőek a vélemények. „Ez azonban nem kell hogy megakadályozzon bennünket a párbeszéd folytatásában” – tette hozzá a házigazda szerepét betöltő cseh kormányfő.

Csehország tavaly júliusban vette át a visegrádi csoport egyéves soros elnöki tisztségét. Azóta több politikusi találkozóra is sor került a V4-es formáción belül, köztük a tavaly novemberi elnöki csúcstalálkozóra. Petr Fiala korábban többször is meglehetősen szkeptikusan reagált a V4-es kormányfők találkozójával kapcsolatos kérdésre. Januárban úgy nyilatkozott, hogy az aktuális események tükrében szerinte logikus, hogy a Visegrádi Négyek miniszterelnökei az utóbbi időben nem találkoztak. A múlt héten kifejtette,

azért hívta össze a csúcstalálkozót csak most, mert meg akarta várni az új kormányok beiktatását Szlovákiában és Lengyelországban.

Legutóbb tavaly júniusban Pozsonyban találkoztak a V4-es kormányfők. Akkor még Petr Fiala cseh és Orbán Viktor magyar miniszterelnök mellett Eduard Heger szlovák és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő vett részt. Ezen a csúcstalálkozón az illegális migrációval kapcsolatban megállapodtak abban, hogy elutasítják a kötelező kvótákat és a kényszerbetelepítést. Ukrajnát illetően pedig abban értettek egyet, hogy a háború sújtotta országnak meg kell őriznie szuverenitását és területi integritását.

A keddi találkozón Szlovákiát már Robert Fico, Lengyelországot pedig Donald Tusk fogja képviselni. Két nappal később, vagyis február 29-én, csütörtökön pedig a négy ország házelnöke ugyancsak Prágában találkozik, ám ezúttal csatlakozik hozzájuk az ukrán parlament elnöke is.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Ha egyetlen dolgot kell kiemelni a magyar megtakarítási és befektetési piacot meghatározó tényezők közül, akkor 2025-ben egyértelműen a hatalmas állampapír-kifizetések jutnak eszünkbe. Az évtizedek óta nem látott inflációs hullám következtében mintegy 1200 milliárd forint kamat és közel 3200 milliárd forint tőke zúdult ki idén az inflációkövető lakossági kötvényekből – a gigantikus pénzeső nemcsak az állampapírok, de az összes többi befektetés világát is fenekestül felforgatta. Váratlan fejleményként értékelhetjük, hogy a befektetési alapkezelők csak részben lehettek elégedettek: az állampapírokból felszabaduló pénzek jelentős részben ezen a piacon találták meg a helyüket, ugyanakkor a tőkebevonás mértéke alulmúlta a szektor terveit. Az állampapírok beágyazottságát jól mutatja, hogy a példátlan nagyságú kifizetések ellenére a lakosság idén is nettó vásárlóként volt jelen az államkötvények piacán, miközben más szereplők, például a pénzintézetek és a külföldi befektetők még nagyobb részt hasítottak ki a magyar adósságportfólióból. Látványos ábrákon mutatjuk, mik voltak a legizgalmasabb állampapír-piaci fordulatok 2025-ben – nem kérdés, hogy a téma helyet érdemel az év top 10 legérdekesebb sztorija között!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×