Infostart.hu
eur:
364.57
usd:
316.03
bux:
149546.29
2026. augusztus 11. kedd Tiborc, Zsuzsanna
Ukrán tüzérek amerikai gyártmányú 155 mm-es M777-es ágyúval tüzelnek orosz állásokat a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja régióban 2024. január 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Katerina Klocsko

Változtatások készülnek, mert félmillió embert akarnak mozgósítani Ukrajnában

Ukrajna az idén még legalább félmillió embert szeretne küldeni a lassan két éve tartó háborúba. Ennek eléréséhez szigorítanának a katonai szolgálatról és mozgósításról szóló törvényen, amely a mozgósítás alá esők alsó életkorát a jelenlegi 27-ről 25 évre csökkentené, a fogyatékkal élők rokkantsági jogosultságát felülvizsgálná, illetve előirányozná, hogy a hadkötelesek immár elektronikusan is megkaphatják a katonai behívójukat. De még a külföldön élő vagy a háború miatt oda menekült férfiak sem lehetnek nyugodtak.

Az ukrán kormány még decemberben nyújtotta be a parlamentnek azt a törvénytervezetet, amely drasztikusan szigorítaná a mozgósítást. A nagy felháborodást kiváltó dokumentum megszavazását már többször elhalasztották. A napokban a kormány azonban ismét beterjesztette az immár átdolgozott, ám nem sok jót ígérő törvényjavaslatot. Egyelőre nem tudni, hogy meglesz-e a parlamenti többség az elfogadásához, de amennyiben igen, több szigorítással is szembe kell nézniük az ukrajnai hadköteles férfiaknak.

Legfeljebb 60 napjuk lesz arra, hogy önként felkeressék a toborzóirodákat, és katonai nyilvántartásba vétessék magukat. Máskülönben zárolhatják bankszámláikat, bevonhatják a jogosítványukat.

Minden hadköteles számára kötelezővé válik egy elektronikus felület létrehozása, és a törvénytervezet szerint ezt követően már digitálisan is kiküldhetik nekik a katonai behívót.

A mozgósítási törvény szerint a katonák csak 3 évnyi szolgálat után szerelhetnek le.

A fogyatékkal élők mentesülnek a katonai szolgálat alól, de csak akkor, ha azok, akik a háború kitörése után kaptak felmentést, az év végéig ismét átesnek egy orvosi kontrollvizsgálaton.

Törvénybe foglalnák, hogy a mozgósított személyeket kizárólag 2-3 hónap kiképzés után lehet a frontra küldeni.

Megszűnik a terv szerint a sorkatonai szolgálat, helyette bevezetik a kötelező katonai alapkiképzést, amely egy 5 hónapos katonai szolgálatot jelent a 18 és 24 éves kor közöttieknek. A mozgósítás alá esők alsó életkorát a jelenlegi 27-ről 25 évre csökkentik.

A 18-60 év közötti hadköteleseknek kötelező lesz maguknál tartaniuk az érvényes katonakönyvüket. Ez azt is jelenti, hogy azok, akik eddig felmentést élveztek (például rokkantak, nagycsaládosok, örökbefogadó szülők, súlyos beteget ápoló személyek), mostantól csak akkor lesznek védve, ha van új katonakönyvük, amit csak azok után kaphatnak meg, ha bemennek a toborzóirodába és átesnek egy katonai-orvosi vizsgálaton.

A kötelező katonai nyilvántartás az egészségügyi és gyógyszerészeti végzettséggel rendelkező nőket is érinti, ám őket egyelőre nem vihetik el erőszakkal a frontra.

A külföldön élő vagy a háború miatt oda menekült hadköteleseknek is katonai nyilvántartásba kell vétetniük magukat. Ennek hiányában semmilyen ügyintézésre nem lesznek jogosultak a külképviseleteken, azaz lejáró személyes okmányaikat, például útlevelüket sem tudják meghosszabbítani.

Ukrajna félmillió embert akar még a harctérre küldeni, ugyanakkor ez – a kiképzés, élelmezés és a felszerelés biztosításával együtt – 700 milliárd hrivnyájába kerülne, nyilatkozta a Legfelső Tanács költségvetési bizottságának vezetője.

Még ha a pénzt sikerülne is valahogyan előteremteni, az embereket már jóval nehezebb lenne biztosítani az optimista becslések szerint is 33 milliósra zsugorodott országban, ahol már eddig is havonta több száz férfi próbálkozott az illegális határátlépéssel.

Időközben Volodimir Zelenszkij elnök a parlament elé terjesztette a hadiállapot és az általános mozgósítás meghosszabbítását javasló törvénytervezeteket is, ami további 90 nappal, május 14-ig tartaná érvényben az országos hadiállapotot.

Címlapról ajánljuk
Szavaznak, köztársasági elnököt választ az Országgyűlés – íme a menetrend
kezdődik a voksolás

Szavaznak, köztársasági elnököt választ az Országgyűlés – íme a menetrend

Megkezdődött a köztársasági elnök megválasztási procedúrája az Országgyűlésben, az egyetlen hivatalos jelölt a Tisza által ajánlott Baka András. A Fidesz és a KDNP nem vesz részt az ülésen. Körülbelül egy óra alatt lesz eredmény, utána az új köztársasági elnök rögtön esküt tesz és beszédet is mond. Viszont csak a jövő héten foglalja el hivatalát. Íme a pontos menetrend.

Lakatos Mónika az Arénában: van, ami a sok időjárási rekordnál is érdekesebb ebben a nyárban

Több abszolút időjárási rekord is megdőlt júniusban és júliusban Magyarországon, de történt a rekordoknál is érdekesebb, ugyanakkor riasztóbb változás is az időjárásunkban – mondta Lakatos Mónika, a HungaroMet éghajlatkutatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.08.11. kedd, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Tisza-kormány: most szavaznak az új köztársasági elnökről, Mészáros Lőrinc cégét kizárták az uniós pénzekből

Tisza-kormány: most szavaznak az új köztársasági elnökről, Mészáros Lőrinc cégét kizárták az uniós pénzekből

Kedden 14 órától választ köztársasági elnököt az Országgyűlés a kétnapos rendkívüli ülés zárásaként. Az egyetlen hivatalos jelölt Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, akit a Tisza-frakció ajánlott – a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk nem vesz részt a szavazáson, ez azonban a voksolás eredményességét nem befolyásolja. A délelőtt a zárószavazásokkal telt: a Ház elfogadta többek között az egészségügyi adatkezelési csomagot, a köznevelési törvénymódosítást, a közpénzügyi reformokhoz kapcsolódó államháztartási szabályokat, a 2026-os költségvetés módosítását és a rendészeti feladatellátás átalakítását. Ezt követően indult a vényköteles gyógyszerek áfamentességéről szóló javaslat rendkívüli eljárásrendben zajló vitája. Közben két nagy uniós forrásokat érintő hír is érkezett: az MFB átláthatósági okokból kizárta az OPUS TITÁSZ-t az uniós hálózatfejlesztési pályázatokból, csütörtökön pedig az Alkotmánybíróság tárgyalja a Fidesz–KDNP indítványát, amely a forrásokhoz való hozzáférést biztosító reformcsomag kulcstörvényét támadja. Percről percre tudósítunk a keddi fejleményekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×