eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Ukrán tüzérek amerikai gyártmányú 155 mm-es M777-es ágyúval tüzelnek orosz állásokat a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja régióban 2024. január 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Katerina Klocsko

Változtatások készülnek, mert félmillió embert akarnak mozgósítani Ukrajnában

Ukrajna az idén még legalább félmillió embert szeretne küldeni a lassan két éve tartó háborúba. Ennek eléréséhez szigorítanának a katonai szolgálatról és mozgósításról szóló törvényen, amely a mozgósítás alá esők alsó életkorát a jelenlegi 27-ről 25 évre csökkentené, a fogyatékkal élők rokkantsági jogosultságát felülvizsgálná, illetve előirányozná, hogy a hadkötelesek immár elektronikusan is megkaphatják a katonai behívójukat. De még a külföldön élő vagy a háború miatt oda menekült férfiak sem lehetnek nyugodtak.

Az ukrán kormány még decemberben nyújtotta be a parlamentnek azt a törvénytervezetet, amely drasztikusan szigorítaná a mozgósítást. A nagy felháborodást kiváltó dokumentum megszavazását már többször elhalasztották. A napokban a kormány azonban ismét beterjesztette az immár átdolgozott, ám nem sok jót ígérő törvényjavaslatot. Egyelőre nem tudni, hogy meglesz-e a parlamenti többség az elfogadásához, de amennyiben igen, több szigorítással is szembe kell nézniük az ukrajnai hadköteles férfiaknak.

Legfeljebb 60 napjuk lesz arra, hogy önként felkeressék a toborzóirodákat, és katonai nyilvántartásba vétessék magukat. Máskülönben zárolhatják bankszámláikat, bevonhatják a jogosítványukat.

Minden hadköteles számára kötelezővé válik egy elektronikus felület létrehozása, és a törvénytervezet szerint ezt követően már digitálisan is kiküldhetik nekik a katonai behívót.

A mozgósítási törvény szerint a katonák csak 3 évnyi szolgálat után szerelhetnek le.

A fogyatékkal élők mentesülnek a katonai szolgálat alól, de csak akkor, ha azok, akik a háború kitörése után kaptak felmentést, az év végéig ismét átesnek egy orvosi kontrollvizsgálaton.

Törvénybe foglalnák, hogy a mozgósított személyeket kizárólag 2-3 hónap kiképzés után lehet a frontra küldeni.

Megszűnik a terv szerint a sorkatonai szolgálat, helyette bevezetik a kötelező katonai alapkiképzést, amely egy 5 hónapos katonai szolgálatot jelent a 18 és 24 éves kor közöttieknek. A mozgósítás alá esők alsó életkorát a jelenlegi 27-ről 25 évre csökkentik.

A 18-60 év közötti hadköteleseknek kötelező lesz maguknál tartaniuk az érvényes katonakönyvüket. Ez azt is jelenti, hogy azok, akik eddig felmentést élveztek (például rokkantak, nagycsaládosok, örökbefogadó szülők, súlyos beteget ápoló személyek), mostantól csak akkor lesznek védve, ha van új katonakönyvük, amit csak azok után kaphatnak meg, ha bemennek a toborzóirodába és átesnek egy katonai-orvosi vizsgálaton.

A kötelező katonai nyilvántartás az egészségügyi és gyógyszerészeti végzettséggel rendelkező nőket is érinti, ám őket egyelőre nem vihetik el erőszakkal a frontra.

A külföldön élő vagy a háború miatt oda menekült hadköteleseknek is katonai nyilvántartásba kell vétetniük magukat. Ennek hiányában semmilyen ügyintézésre nem lesznek jogosultak a külképviseleteken, azaz lejáró személyes okmányaikat, például útlevelüket sem tudják meghosszabbítani.

Ukrajna félmillió embert akar még a harctérre küldeni, ugyanakkor ez – a kiképzés, élelmezés és a felszerelés biztosításával együtt – 700 milliárd hrivnyájába kerülne, nyilatkozta a Legfelső Tanács költségvetési bizottságának vezetője.

Még ha a pénzt sikerülne is valahogyan előteremteni, az embereket már jóval nehezebb lenne biztosítani az optimista becslések szerint is 33 milliósra zsugorodott országban, ahol már eddig is havonta több száz férfi próbálkozott az illegális határátlépéssel.

Időközben Volodimir Zelenszkij elnök a parlament elé terjesztette a hadiállapot és az általános mozgósítás meghosszabbítását javasló törvénytervezeteket is, ami további 90 nappal, május 14-ig tartaná érvényben az országos hadiállapotot.

Címlapról ajánljuk
Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.

Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Elhunyt őseink, rokonaink, ismerőseink mellett hősi halottainkról is emlékezzünk meg a hét végén – kéri a Honvédelmi Minisztérium. A tárca katonai identitásért felelős miniszteri biztosa az InfoRádióban elmondta: ez a gesztus erősíti a nemzeti összetartozást. Töll László hozzátette: az elmúlt évszázadokban a hazájuk szabadságáért harcoló magyar katonák bajtársai voltak a felmenőinknek, ezért megérdemlik, hogy lerójuk a tiszteletünket előttük a temetőkben vagy az emlékhelyeken. Beszélt a hadisírok gondozásáról és a kutatómunkáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×