eur:
389.76
usd:
365.04
bux:
0
2024. május 1. szerda Fülöp, Jakab
Kiégett páncélozott harci jármű roncsa Makarivban 2022. március 4-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: -

Az oroszoknál nőtt a béketárgyalások híveinek aránya

Egy friss felmérés értelmezése szerint az orosz lakosság többsége még mindig nem hajlik az ukrajnai háború leállítására, ha ennek feltétele az elfoglalt területek visszaadása lenne. A kérdést azonban némileg trükkösen tették fel.

A százezernél főnél nagyobb emberveszteség ellenére, úgy tűnik, hogy az orosz lakosság többsége kész folytatni az ukrajnai háborút, bár van egy nagy „ha”: amennyiben az lenne a béke ára, hogy adják vissza az Ukrajnától elvett területeket. Így értelmezte egy angol nyelvű ukrán lap, a Kyiv Independent a független (és az orosz hatóságok által idegen ügynökkén megbélyegzett), oroszországi Levada-központ felmérését, ami azonban másként tette fel a kérdéseit. Sőt, az ukrán lap által is megosztott link alatti szövegben nem található ilyen kérdés.

A közvélemény-kutatók többek közt azt tudakolták: mindenképp folytatni kell-e a harci cselekményeket, vagy inkább folytatni kell-e, inkább béketárgyalásokat kell-e kezdeni vagy mindenképp béketárgyalásokat kell-e kezdeni. A válaszok alapján az ellenzéki és külföldre áttelepült Novaja Gazeta azt emeli ki, hogy

egy hónap alatt 39-ről 37 százalékra esett a háború folytatását akarók aránya.

Az „inkább kezdjünk béketárgyalásokat”-tábor 4 százalékkal lett erősebb és elérte a 32 százalékot. Azok aránya, akik „mindenképpen béketárgyalásokat” akarnak kezdeni” 23-ról 24 százalékra nőtt. Maga a „tárgyalások” fogalma azonban a ködös, mert nem megy bele abba, hogy úgy érti-e a válaszadó, hogy a jelenleg megszállt területek hovatartozásáról alkudoznának-e, vagy Kijev követelése alapján először mindenhonnan kivonulnának-e és csak utána beszélnének a békekötésről.

A Levada felméréseinek ismeretében az is kiderül, hogy a háborút elutasítók aránya Oroszországban tavaly októberben, a mozgósítás bejelentése után volt a legmagasabb. A háború legnagyobb támogatottságát pedig idén májusban mérték, akkor a „mindenképp folytatni”-tábor 30 százalékra rúgott, az inkább folytatni pedig 18 százalékra. A háború támogatottsága egy hónappal később, júniusban érezhetően visszaesett és nőtt a béketárgyalásokat támogatók aránya.

A felmérésből az is kiderül, hogy az 55 évnél idősebbek körében a legmagasabb a „héják” aránya – 55 százalék, míg a béketárgyalásokra 46 százalék szavazott. A 18–24 éves korosztálynál viszont 67 százalék akar béketárgyalásokat és csak kevesebb mint feleannyian háborúznának, mint az idősebbek: 23 százalék.

Kissé furcsamód a háborúhoz való viszonyulás kérdése nem esik egybe azzal, hogy a válaszadók szerint helyesen cselekszenek-e az orosz katonák Ukrajnában, vagy hogy jól halad-e a művelet.

A megkérdezettek 60 százaléka szerint, igen, jól halad és 76 százalékuk támogatja az orosz fegyveres erők tevékenységét Ukrajnában, míg mindössze 16 százalék utasítja el.

Arra a kérdésre, hogy ha visszatérhetnének a múltba, mit tennének, törölnék-e a katonai műveletet, egy olyan válasz született, ami azt sugallja, hogy az oroszok közel fele-fele arányban megosztottak: 43 százalék akkor is vagy inkább megindítaná a háborút, 41 százalék pedig nem.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Dobrev Klára a Ligetben: "fogd be a szádat, magyar dolgozó, mert különben kirúgunk, ezt üzeni Orbán Viktor kormánya"

Európai fizetéseket, európai nyugdíjat, európai egészségügyet, európai béreket sürgetett a Demokratikus Koalíció, az MSZP és a Párbeszéd európai parlamenti (EP-) listavezetője szerdán Budapesten. Dobrev Klára közölte, erős Európát akar, amely minden magyarra tud vigyázni, akkor is, ha a kormánnyal szemben kell megvédenie őket.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.02. csütörtök, 18:00
Könnyid László
a Magyar Turisztikai Ügynökség főigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×