Infostart.hu
eur:
363.66
usd:
308.45
bux:
136836.5
2026. április 17. péntek Rudolf
Az orosz védelmi minisztérium által riportereknek szevezett túrán készített képen búzaföld a dél-ukrajnai Mariupol térségében 2022. július 13-án. Az orosz hadsereg május 20-án foglalta el teljesen Mariupolt.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Újra indulhat a fekete-tengeri ukrán gabonaexport

Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ a jövő héten aláírhatja azt a megállapodást, amelynek célja, hogy Ukrajna újraindítsa a fekete-tengeri gabonaexportot. Erről török források számoltak be.

A gabonaszállítási alku részleteit Hulusi Akar török védelmi miniszter ismertette. Közölte, hogy az egyezmény magában foglalja a szállítmányoknak a kikötőkben történő közös ellenőrzését és a fekete-tengeri exportútvonalak biztosítását is. Törökország emellett Ukrajnával, Oroszországgal és az ENSZ-szel közösen egy gabonaexport-koordinációs központot hozna létre.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár egy kicsit óvatosabb volt és újságíróknak azt mondta, hogy "remélhetőleg a jövő héten végleges megállapodást tudunk kötni”. Hozzátette: a szöveg még nincs teljesen kész. Viszont

„kritikus előrelépésnek” nevezte, ami történt

– idézte szavait a Reuters.

Az ukrajnai háborút lezáró béketárgyalások kilátásaival kapcsolatban a világszervezet főtitkára azt mondta, hogy Moszkva és Kijev megmutatta: képesek egymással tárgyalni. Majd hozzátette: "még hosszú az út a békéig".

Az ukrajnai háború miatt a gabonafélék, az étolaj, az üzemanyag és a műtrágya árai az egekbe szöktek. Oroszország inváziója és tengeri blokádja megakasztotta az exportot, több tucat hajó vesztegel a kikötőkben és mintegy 20 millió tonna gabona rekedt az odesszai silókban.

Ukrajna és Oroszország a világ legnagyobb búza szállítói. Emellett Oroszország jelentős műtrágyaexportőr is, míg Ukrajna komoly kukorica- és napraforgóolaj-termelő.

Egy névtelenséget kérő magas rangú ENSZ-tisztviselő elmondta, hogy

az ukrán fekete-tengeri export újraindításáról folytatott tárgyalások legtöbb problémás pontját sikerült megoldani,

és az isztambuli megbeszéléseket "áttörésnek" nevezte.

A szerdai tárgyalások előtt diplomaták elmondták: a tervben szerepel, hogy ukrán hajók vezetik át a szállítóhajókat az elaknásított kikötői vizeken. Oroszország tűzszünetet tart fenn, amíg a szállítmányok áthaladnak és Törökország - az ENSZ támogatásával - ellenőrzi a hajókat, hogy oszlassa a fegyvercsempészettel kapcsolatos orosz félelmeket.

Ukrajna keddi közlése is reményt keltett a gabonaexporttal kapcsolatban. Kijev ugyanis bejelentette, hogy a fekete-tengeri kikötők orosz blokádja ellenére, a hajók megkezdték az áthaladást a Duna egyik fontos torkolatán.

Az ENSZ azon is dolgozik, hogy megpróbálja megkönnyíteni az orosz gabona- és műtrágyaexportot. Az Egyesült Államok azt mondta, hogy az orosz gabonára és műtrágyára nem vonatkoznak a szankciók. Washington egyúttal azt is felajánlotta: írásos biztosítékokat ad a hajózási társaságoknak és az importáló országoknak, ha azok hajókat küldenének a térségbe. Sok tulajdonos ugyanis fél a válságövezetbe engedni a hajóit. Ezért aztán a szállítási költségek is drasztikusan megugrottak.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×