Infostart.hu
eur:
383.76
usd:
329.93
bux:
124331.79
2026. március 3. kedd Kornélia
GUILDFORD, ENGLAND  - JULY 27: Prime Minister Boris Johnson, with Home Secretary Priti Patel, speak to cadets during a visit to Surrey Police headquarters on July 27, 2021 in Guildford, United Kingdom. The Prime Minister emerges from Covid-19 isolation and launches the Governments Beating Crime Plan. He will say that every victim of crime will have a named officer to call, that league tables will be published for 101 and 999 call answering times, more officers dedicated to tackling truant children and redoubling of efforts to combat county lines drugs gangs. (Photo by Yui Mok - Pool/ Getty Images)
Nyitókép: WPA Pool/Getty Images

Boris Johnson nyilvános megszégyenítést akar

A brit miniszterelnök közszemlére tenné az antiszociális magatartásért elítélteket, mert szerinte ez rettentené el az elkövetőket. A kormányfő egy sor bűnüldözési elképzelésről beszélt egy rendőrségi látogatáson.

Sajátos módon akar leszámolni a huligánokkal és a szomszédaikat terrorizáló, antiszociálisan viselkedőkkel a brit miniszterelnök. Boris Johnson a történelmi amerikai dél láncba vert és közmunkát végző rabjaira gondolhatott, amikor azt mondta: a láthatósági kabátba bújtatott és közmunkát végző elítéltek látványa elrettentő erejű lesz. A briteknél a hajnalba nyúlóan hangosan bulizó, az utcán randalírozó, a szomszédokat megfélemlítő, szemetelő, mopedeket és autókat lopkodó ’yob’-okat, azaz huligánokat nevezik antiszociálisnak.

Az újabb házi karanténból nemrég szabadult Johnson a déli Surrey grófság rendőrségén tett látogatást, amikor szóba hozta a keményebb fellépést.

„Szerintem a pandémia miatti lezárások felerősítették az antiszociális viselkedést, és ezt fel kell számolnunk” – mondta a kormányfő, és mindezt például „józansági tanúsítójelvényekkel, körzeti megbízott rendőrök munkába állításával és más lépésekkel" érnék el. Johnson úgy fogalmazott, szeretné, ha az antiszociális viselkedésért elítéltek rendesen törlesztenék a társadalom felé felhalmozódott adósságukat.

„Ha ilyen dolog miatt ítéltek el és a büntetés része az ingyenmunka, akkor nem látom,

miért ne lehetnél kint az utcán egy láthatósági mellényben a láncra vert rabok mintájára,

hogy mindenki számára látható módon fizesd vissza, amivel az államnak tartozol" – jelentette ki a brit miniszterelnök.

Jogvédő csoportok dühösen reagáltak. A Liberty azt mondta: Johnson javaslata nem növeli az egyes közösségek biztonságérzetét, hanem az a célja, hogy megbélyegezzen embereket és erősítse a megosztottságot. Egyes szakértők pedig megkérdőjelezték, hogy a szégyen érzete valóban elrettenti-e az egyszer már elítélt elkövetőket.

Tom Gash, a brit Államigazgatási Intézet vezető kutatója szerint a drogokról való leszoktatásra, a kognitív viselkedésterápiára, az oktatásra, foglalkoztatásra és lakhatásra kellene koncentrálni. Ha ezekre költünk ugyanennyi pénzt, akkor sokkal nagyobb hatást érünk el – fejtegette egy BBC-interjúban.

Johnson miniszterelnök közben rendőrségi látogatásán kénytelen volt szembenézni azzal az állománnyal, amelynek befagyasztották a fizetését. A pandémia utáni hónapokban a brit kormány egyedül az egészségügyi dolgozóknak volt hajlandó egyszázalékos fizetésemelést adni. Ezt az érintettek megalázónak nevezték és visszautasították. Most már három százaléknál tart a kabinet, de a Covid-19 frontvonalában dolgozó egészségügyiek még így is sztrájkolnának.

Közben a közalkalmazottak – így a rendőrök is – azt mondják, hogy nekik is kijár a fizetésemelés. A brit rendőri szakszervezet képviselője ezért nyílt levelet nyújtott át a kormányfői rezidencián. és ebben a bérbefagyasztás eltörlését kérték. „A rendőrök dühösek, demoralizáltak, csalódottak” – mondta John Apter. Kérésük szembemegy azoknak az aktivistáknak a követelésével, akik amerikai mintára a rendőri túlkapásokra utalva a rendőrség finanszírozásának lefaragását, sőt, akár megszüntetését követelték.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×