Infostart.hu
eur:
364.2
usd:
330.87
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Késeléses támadás helyszínénél rendőrök a London híd déli lábánál 2019. november 29-én. Többen megsebesültek, egy embert őrizetbe vettek a rendőrök.
Nyitókép: Késeléses támadás helyszínénél rendőrök a London híd déli lábánál 2019. november 29-én. Többen megsebesültek, egy embert őrizetbe vettek a rendőrök. MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Jogállami aggályok fékezik az új brit terrorellenes szabályozást

A brit kormány eltörölné a terror miatt elítéltek korai szabadon engedését - de a lépés jogellenes lehet. A kérdés azért vált ismét égetővé, mert valamivel több, mint két hónap után egy második, korán szabadult elítélt támadt késsel járókelőkre Londonban.

Gyors fellépést ígért Boris Johnson kormánya miután a hétvégén a 20 éves Sudesh Amman késsel támadt emberekre egy londoni bevásárló utcában. Mivel dzsihadista nézetei miatt a rendőrök megfigyelés alatt tartották, egy percen belül a helyszínen voltak és agyonlőtték.

Ammannak nem sikerült gyilkolnia, de azonnal felmerült a kérdés: hogyan lehet, hogy a terror-propaganda terjesztése miatt elítélt fiatalember 3 éves börtönbüntetése félidejében szabadulhatott, hogy napokkal később merénylettel próbálkozzon?

Az újraválasztott brit konzervatív kormány azzal próbálja mutatni, tettre készségét, hogy közölte:

a jövőben csak a büntetés kétharmadának letöltése után mérlegelhetik a terrorral összefüggésben elítéltek szabadon engedését

és a döntést csak a Feltételes Szabadon bocsájtásról döntő Testület hozhatja meg.

Ez váltaná ki az automatikus félidős szabadon engedést, ha az elítélt jó magaviseletet tanúsított. A brit igazságügyi miniszter szerint az új szabályozás a jövőbeli és a jelenlegi elítéltekre is vonatkozna. Az új törvények szerint még szigorúbban követnék nyomon a szabadon engedett radikálisokat és felülvizsgálnák, hogy elég hosszúak-e a börtönbüntetések.

Csakhogy az elképzelések

törvényellenesek lehetnek és felboríthatják a társadalom védelme és a jogállamiság közötti törékeny egyensúlyt.

Erre utalt Alexander Carlile, a terrorral összefüggő jogi kérdések volt kormányszakértője, a Lordok Háza tagja. Mint elmondta, szinte bizonyos, hogy a bíróságokon fogják tesztelni, meg lehet-e hosszabbítani már elítélt emberek börtönbüntetését.

„Ez amúgy sem megoldás, mert egyszer úgyis kijönnek a börtönből” – mondta.

Lord Carlile ugyanakkor nem elnézőbb hozzáállást sürgetett. Szerinte: keményebben kell ellenőrizni a már kiengedett radikálisokat, ahogy azt 2011-ig meg is tették.

A brit jogi szakértők nyilatkozataiból kitűnik, hogy ezúttal igaza lehet az ellenzéknek: pénzről van szó.

„A visszamenőleges ítélkezés fékezné a már amúgy is eldugult és túlterhelt” igazságszolgáltatást, mert az elítéltek egymás után fellebbeznék meg a büntetés-hosszabbítást” – közölte Anglia és Wales Jogi Társasága.

A jogász szervezet szerint „ha a feltételes szabadlábra engedés idejét őrizetben töltenék az elítéltek, akkor szabadulásuk idején már nem felügyelnék őket és így nem lenne lehetőség visszaküldeni őket a börtönbe, ha viselkedésük miatt erre szükség lenne”.

Mások azt jegyezték meg, hogy a terror miatt elítéltek félidős, automatikus szabadon engedését azért vezette be az amúgy szavakban rendpárti brit konzervatív kormány, mert

túlzsúfoltak lettek a börtönök, miután a költségvetési megszorítások miatt pénzt vontak ki a rendszerből.

Mindez sovány vigasz a brit földön elkövetett terrorcselekmények áldozatainak és hozzátartozóinak és nem ad választ arra: hogyan lehet elérni, hogy szakszóval élve „deradikalizálják” a szélsőséges ideológia által megihletett elítélteket?

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×