Boris Johnson kormányfő gyújtó hangú beszéden szólt egy új kor hajnaláról. A brexitpártiak felszabadulásként élték meg és ünnepeltek, míg Skóciában gyászhangulatú virrasztást tartottak. Dominic Raab külügyminiszter pedig harcias nyilatkozattal üzent a volt "házastársnak".

A pénteki brexit kihozta az addig elfojtott érzelmeket a britekből. A Downing Street-i miniszterelnöki rezidencián Boris Johnson kormányfő teátrális gongütésekkel jelezte az Európai Unióból történő brit kilépés pontos idejét összegyűlt 80 vendége előtt.

"Kezünkbe vettük az ellenőrzést, fantasztikus pillanat ez nemzetünk történetében. Ez a kezdet kezdete" – közölte és a brexitet a józan észnek a

"rémhírterjesztő nagyvállalatok és a BBC" felett aratott győzelmének

nevezte.

Kint, a közeli parlamenti téren brit zászlót lengető brexitpárti tömeg ült örömünnepet és hallgatta hőseit, többek között Nigel Farage-t, aki a Brit Függetlenségi Párt élén, igaz, brit parlamenti mandátum nélkül kikényszerítette a 2016-os, sorsdöntő népszavazást.

Az ünneplők egy része

megtaposta a fűre terített európai uniós zászlót, és volt, aki sört locsolt rá.

Skóciában ugyanakkor – ahol a polgárok többsége az EU-ban való maradásra voksolt – gyertyás virrasztást tartottak. A helyi, részleges autonómiát kormányzó Skót Nemzeti Párt úgy akarja kihasználni a csalódottságot, hogy ki akarja léptetni Skóciát az Egyesült Királyságból, majd visszaléptetni az Európai Unióba.

Máshol nem kellett sokat várni, hogy előjöjjön az a gyűlölködés, ami a 2016-os brexit népszavazás után tört fel. A dél-keleti Norwich város egyik toronyházában az ott élő „kelet-európaiaknak” üzentek ismeretlen – valószínűleg brit – polgárok kiragasztott plakátokkal:

"visszavettünk az országunkat, ezek után a ház lakásaiban csak angolul lehet beszélni, ha nem tetszik, menjetek haza!"

– állt többek között a szövegben.

Közben a brit kormány jelezte: leveszi a kesztyűt az Európai Unióval március elején induló tárgyalásokon, amelyeket az év végén záruló, úgynevezett átmenti időszakban tartanak.

Dominic Raab külügyminiszter azt mondta: "nem lesz olyan, hogy 2021 után követjük az EU-szabályozást, nem igaz, hogy Észak-Írország és a brit szigetek többi részek között áruellenőrzést kell tartani". Vele szemben Michel Barnier, az Unió főtárgyalója azt állítja, hogy a britek ezt elfogadták, amikor aláírták a "brexitegyezményt". Raab azzal is

megvádolta az Uniót, hogy állandóan változtatja a feltételeket, pedig tavaly aláírta az ezeket szentesítő "politikai deklarációt".

Mivel a 10 hónap igen kevés egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodás kidolgozására és mivel Boris Johnson miniszterelnök nem akarja az év végénél tovább hosszabbítani az időszakot, újra

felmerül a szabályozatlan brexit lehetősége.

Az egyezményhez vezető úton a legvitásabb pont az uniós szabályozás követése és az, hogy az Európai Bíróságnak megmarad-e a joghatósága a kereskedelmi viták rendezésére.