Boris Johnson az ősszel – még ügyvezető kormányfőként – megtette azt a sokat idézett megjegyzést, hogy inkább feküdne holtan egy árokban, minthogy elhalassza a brexithatáridőt. Aztán kénytelen volt mégis ezt kérni Brüsszeltől.

Brüsszeli és más kommentátorok most hasonlóra számítanak. Ugyan már brit törvényjavaslat is van arról, hogy január végén az ország kilépjen az unióból, de a következő lépcső a Brüsszellel kötendő átfogó szabadkereskedelmi egyezmény kimunkálása lesz a most következő átmeneti időszakban, amikor a gyakorlatban nem sok minden változik.

Johnson azt hangoztatja, hogy az év végére lezárhatják a tárgyalásokat, mások szerint ez nem reális és

hosszabbítást kell kérnie.

De a Downing Street azt üzeni, hogy ilyenről senki se álmodjon.

„Három év várakozás után a brit és EU-állampolgárok jogosan várják el, hogy időben lezáruljon a tárgyalás egy ambíciózus szabadkereskedelmi megállapodásról. Nem lesz hosszabbítás az átmeneti időszakban, az 2020 decemberében befejeződik” – közölte a brit miniszterelnöki hivatal.

A kormányfő szerdán arra készült, hogy kihasználja a hazai pálya előnyét, és ez személyesen is elmondja a Londonba látogató Ursula von Leyennek, az Európai Bizottság új elnökének. Von Leyen az év végén arról beszélt, hogy szerinte „ésszerű lenne az év közepén felmérni a haladást és ha kell, megállapodni a hosszabbításról és hogy nagyon aggódik a brit határidő miatt”. A határidő túl rövid, nemcsak a kereskedelemről, de oktatási, közlekedés és halászati kérdésekről is meg kell állapodni mások mellett.

A brit parlamentben most zajlik a háromnapos vita a brexittörvény szentesítéséről és a Westminsterhez hasonlóan

az Európai Parlamentnek is január 31-ig ratifikálnia kell a felek által kötött kilépési paktumot. Addig hivatalosan nem indulhatnak meg a jövőbeli viszonyról szóló tárgyalások, azaz a britek és az európaiak máris elvesztettek egy hónapot az évből.

És hogy milyen viszonyt akar Johnson? A brit kormány már jelezte, hogy szimpla szabadkereskedelmi alkut szeretnének látni, amelynek nem része, hogy a szigetországnak az EU-szabványokhoz és szabályozáshoz kéne igazodnia. Azaz, az EU-kanadai szerződéshez és nem a teljes piaci hozzáférést biztosító, EU-Norvégia megállapodáshoz hasonló alkut vár.

Brüsszeli illetékesekhez hasonlóan sok ellenzéki brit képviselő sem hiszi azt, hogy Johnson 11 hónap alatt le tudja zárni a tárgyalásokat és módosítani akarják a kilépési egyezményről szóló törvényt, hogy meg lehessen hosszabbítani az átmeneti időszakot.

Johnson kényelmes, 80 fős parlamenti többsége miatt azonban a javaslat szinte bizonyosan elbukik.

Közben

egy kiszivárgott határozati javaslat szerint az Európai Parlament mélységes aggodalmát fogalmazza meg a brit földön élő uniós polgárok kapcsán.

Brandon Lewis brit belbiztonsági államtitkár ugyanis deportálással fenyegette meg őket, ha 2021 nyaráig nem folyamodnak letelepedési státuszért.