INFORÁDIÓ 
2020. január 23. csütörtök
Rajmund, Zelma

brexit

boris johnson

alsóház

skót nemzeti párt

liberális

erasmus

A brit parlament felvétele Boris Johnson miniszterelnökről (k) és Sajid Javid pénzügyminiszterről (j2) az alsóház nyitóülésén az új törvényhozási évad első napán, 2019. október 15-én Londonban.

Dübörög a brexit Boris Johnsonnal - de merre?

A brit parlamenti képviselők több mint három évvel az EU-ból való kilépésről szóló népszavazás után, megszavazták az úgynevezett brexittörvényt, szentesítettve, hogy a szigetország a hónap végén távozzon az EU-ból, és meginduljon az átmeneti időszak, melynek során Brüsszel és London kidolgozza az új kétoldalú viszony alapjait.

Boris Johnson miniszterelnök megerősödve tért vissza a decemberi parlamenti választások után. Konzervatív képviselőinek kényelmes többsége most feloldotta a patthelyzetet, és megszavazta a Brüsszellel kötött kilépési egyezményt jóváhagyó törvényt.

A brit parlament alsóházának 330 képviselője mondott igent, szemben a nemmel voksoló 231 képviselővel.

A törvényt még a Lordok Házának is jóvá kell hagynia, és ha a felsőház módosító indítványokat fűz a szöveghez, akkor ismét vitát kell tartani róla.

A jogszabály rendelkezik

az EU-költségvetésbe történő utolsó brit befizetésekről,

amire Londont még a kilépés előtt, más uniós tagokhoz hasonlóan kötelezték, de aminek teljesítését többet között Boris Johnson jelenlegi kormányfő is kétségessé tette.

Most viszont nem ellenkezik, és azt mondhatja, hogy betartja kampányszlogenjét, ami így szólt: "Csináljuk meg a brexitet!". Johnsonnal szemben elődje, Theresa May képtelen volt elérni a megállapodás alapján történő kilépést, mert nem volt meg a többsége és bénultság alakult ki a parlamentben. May egy szerencsétlenül tervezett időközi választással még meg is gyengítette magát, miközben Johnson hasonló húzása fordítva sült el, megerősödött tőle.

A mostani szavazással a képviselők jóváhagyták, hogy január végén meginduljon az a 11 hónapos átmeneti időszak, amelynek során oktatási, egészségügyi, jogi és legfőkébb kereskedelmi kérdésekben kell megállapodásra jutni az Európai Unióval és ezzel megalapozni a hosszútávú, jövőbeli viszonyt.

Ami égető kérdés a britek és az uniós tagállamok számára: sikerül-e lezárni az év végéig a tárgyalásokat?

Ursula von Leyen bizottsági elnök szerint lehetetlen az év végéig tető alá hozni az átfogó kereskedelmi alkut.

Michel Barnier az Európai Unió főtárgyalója ugyanezt ismételte meg: "egyszerűen nem lehet azt várni, hogy a partnerség minden kérdéséről meg tudjunk állapodni kevesebb mint egy év alatt".

Johnson miniszterelnök viszont ragaszkodik ahhoz, hogy London nem hosszabbítja meg a tárgyalásokra adott időt.

Brit ellenzéki képviselők élesen bírálták a kilépési törvényt: "Olyasmit szavaztak meg, ami megfosztja a jövőbeli generációkat attól, hogy az uniós tagállamokban élhessenek és dolgozhassanak" – mondták a liberális demokraták.

A szintén brexitellenes Skót Nemzeti Párt frakcióvezetője pedig dacosan úgy fogalmazott:

"Skócia független, európai ország marad"

– utalva arra a törekvésükre, hogy kiszakadjanak az Egyesült Királyságból. "Alkotmányos válság van, nem fogadhatjuk el, amit tesznek velünk" – mondta Ian Blackford.

A konzervatívok viszont azzal vágtak vissza: eleget tesznek annak a felhatalmazásnak, amit a brit választóktól kaptak.

Egyes ellenzéki képviselők és kommentátorok azt állították, hogy a csütörtöki szavazással a képviselők kizárták az országot az Erasmus oktatási csereprogramból. Ugyanakkor ez nem történt meg, viszont elvetették azt a módosítást, hogy törvény kötelezze Londont arra, hogy bent maradjon a programban.

Nyitókép: MTI/EPA/Jessica Taylor

Kapcsolódó hang

Dübörög a brexit Borisszal
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018