eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
A brit parlament felvétele Boris Johnson miniszterelnökről (k) és Sajid Javid pénzügyminiszterről (j2) az alsóház nyitóülésén az új törvényhozási évad első napán, 2019. október 15-én Londonban.
Nyitókép: MTI/EPA/Jessica Taylor

Dübörög a brexit Boris Johnsonnal - de merre?

A brit parlamenti képviselők több mint három évvel az EU-ból való kilépésről szóló népszavazás után, megszavazták az úgynevezett brexittörvényt, szentesítettve, hogy a szigetország a hónap végén távozzon az EU-ból, és meginduljon az átmeneti időszak, melynek során Brüsszel és London kidolgozza az új kétoldalú viszony alapjait.

Boris Johnson miniszterelnök megerősödve tért vissza a decemberi parlamenti választások után. Konzervatív képviselőinek kényelmes többsége most feloldotta a patthelyzetet, és megszavazta a Brüsszellel kötött kilépési egyezményt jóváhagyó törvényt.

A brit parlament alsóházának 330 képviselője mondott igent, szemben a nemmel voksoló 231 képviselővel.

A törvényt még a Lordok Házának is jóvá kell hagynia, és ha a felsőház módosító indítványokat fűz a szöveghez, akkor ismét vitát kell tartani róla.

A jogszabály rendelkezik

az EU-költségvetésbe történő utolsó brit befizetésekről,

amire Londont még a kilépés előtt, más uniós tagokhoz hasonlóan kötelezték, de aminek teljesítését többet között Boris Johnson jelenlegi kormányfő is kétségessé tette.

Most viszont nem ellenkezik, és azt mondhatja, hogy betartja kampányszlogenjét, ami így szólt: "Csináljuk meg a brexitet!". Johnsonnal szemben elődje, Theresa May képtelen volt elérni a megállapodás alapján történő kilépést, mert nem volt meg a többsége és bénultság alakult ki a parlamentben. May egy szerencsétlenül tervezett időközi választással még meg is gyengítette magát, miközben Johnson hasonló húzása fordítva sült el, megerősödött tőle.

A mostani szavazással a képviselők jóváhagyták, hogy január végén meginduljon az a 11 hónapos átmeneti időszak, amelynek során oktatási, egészségügyi, jogi és legfőkébb kereskedelmi kérdésekben kell megállapodásra jutni az Európai Unióval és ezzel megalapozni a hosszútávú, jövőbeli viszonyt.

Ami égető kérdés a britek és az uniós tagállamok számára: sikerül-e lezárni az év végéig a tárgyalásokat?

Ursula von Leyen bizottsági elnök szerint lehetetlen az év végéig tető alá hozni az átfogó kereskedelmi alkut.

Michel Barnier az Európai Unió főtárgyalója ugyanezt ismételte meg: "egyszerűen nem lehet azt várni, hogy a partnerség minden kérdéséről meg tudjunk állapodni kevesebb mint egy év alatt".

Johnson miniszterelnök viszont ragaszkodik ahhoz, hogy London nem hosszabbítja meg a tárgyalásokra adott időt.

Brit ellenzéki képviselők élesen bírálták a kilépési törvényt: "Olyasmit szavaztak meg, ami megfosztja a jövőbeli generációkat attól, hogy az uniós tagállamokban élhessenek és dolgozhassanak" – mondták a liberális demokraták.

A szintén brexitellenes Skót Nemzeti Párt frakcióvezetője pedig dacosan úgy fogalmazott:

"Skócia független, európai ország marad"

– utalva arra a törekvésükre, hogy kiszakadjanak az Egyesült Királyságból. "Alkotmányos válság van, nem fogadhatjuk el, amit tesznek velünk" – mondta Ian Blackford.

A konzervatívok viszont azzal vágtak vissza: eleget tesznek annak a felhatalmazásnak, amit a brit választóktól kaptak.

Egyes ellenzéki képviselők és kommentátorok azt állították, hogy a csütörtöki szavazással a képviselők kizárták az országot az Erasmus oktatási csereprogramból. Ugyanakkor ez nem történt meg, viszont elvetették azt a módosítást, hogy törvény kötelezze Londont arra, hogy bent maradjon a programban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×