Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét fogadja Boris Johnson brit miniszterelnök a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. előtt 2020. január 8-án.
Nyitókép: MTI/AP/Matt Dunham

Ursula von der Leyen: Londonnak kompromisszumokat kell kötnie a kereskedelmi megállapodáshoz

A brit kormánynak kompromisszumokat kell kötnie egy olyan kereskedelmi megállapodás megkötéséhez, amelynek keretében az Egyesült Királyság a kilépés után is megőrizheti nagy fokú hozzáférését az Európai Unió egységes piacához - erre figyelmeztetett az Európai Bizottság elnöke Londonban.

Ursula von der Leyen a London School of Economics (LSE) nevű patinás közgazdasági egyetemen tartott előadását követően kijelentette, hogy kemény tárgyalásokra kell készülni a felek közötti jövőbeli kapcsolatrendszer feltételeiről, és "minden egyes döntés következményekkel fog járni".

Mint mondta, egyenlő feltételeket kell teremteni egyebek mellett a környezetvédelmi, a munkajogi, az adózási és állami támogatási szabályok terén, enélkül csak korlátozott piaci hozzáférés képzelhető el.

Mindazonáltal leszögezte:

"készek vagyunk éjt nappallá téve dolgozni, hogy a lehető legtöbbet elérjük a jelenlegi időkeretben."

Délután Ursula von der Leyen és Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója Boris Johnson brit kormányfővel kezdett tárgyalást, elsősorban a brit kiválás állásáról és az iráni helyzetről.

A szigetország EU-tagsága január 31-én szűnik meg, amennyiben addig mindkét oldal ratifikálja a hosszú tárgyalások során megszületett kiválási egyezményt, ami meglehetősen valószínű. Ezt követően az átmeneti időszak 2020. december 31-ig tartana, mialatt jórészt a jelenlegi szabályrendszer maradna érvényben az Egyesült Királyság és az Európai Unió kétoldalú viszonyrendszerében. Amennyiben ezen idő alatt nem sikerül szabadkereskedelmi szerződést kötni, és nem kerül sor hosszabbításra sem, annak szakértők szerint ugyanolyan hatása lenne a brit gazdaságra, mintha az ország rendezetlen módon lépne ki az EU-ból.

Johnson egyelőre ragaszkodni látszik ahhoz, hogy nem fogja kérelmezni az átmeneti időszak meghosszabbítását. Ursula von der Leyen azonban korábban, a Der Spiegel című német lapnak és szerdán Londonban, a London School of Economicson tartott előadásában is arról beszélt, hogy rendkívül komplex az a csomag, amelyről meg kell állapodni,

ez szerinte 2020 végéig lehetetlen, így mindenképpen az átmeneti időszak meghosszabbításra lesz majd szükség.

Az Európai Parlament (EP) várhatóan állásfoglalást fog megszavazni jövő héten, amelyben kimondja, hogy a jövőbeli kereskedelmi kapcsolat mélysége nagyban függ attól, hogy az Egyesült Királyság milyen jogokat biztosít majd az uniós állampolgárok számára, például a munkaerő szabad mozgása terén.

Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×