Infostart.hu
eur:
380.06
usd:
320.24
bux:
130449.54
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Jo Johnson új brit üzleti, energiaügyi és ipari stratégiai miniszter, Boris Johnson új brit miniszterelnök öccse távozik kinevezése után londoni kormányfői rezidenciáról, a Downing Street 10-ből 2019. július 24-én. Boris Johnson elődje, Theresa May lemondott, mert nem tudott megállapodásra jutni az ellenzékkel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Testvére hátat fordított Boris Johnsonnak

Távozott bátyja, Boris Johnson miniszterelnök kormányából csütörtökön Jo Johnson. A kormányfő öccse lemond alsóházi képviselői mandátumáról is.

A 47 éves Jo Johnson 55 esztendős bátyjával ellentétben a bennmaradás mellett kampányolt az Egyesült Királyság EU-tagságáról 2016 júniusában tartott - a kilépést pártolók szűk, 51,89 százalékos győzelmével végződött - népszavazáson.

Boris Johnson ugyanakkor a népszavazás keményvonalas brexitpárti kampánytáborának frontembere volt, és azóta is ezt az irányvonalat képviseli a kormányzó Konzervatív Pártban.

Jo Johnson, aki csütörtöki lemondásáig az üzleti ügyek minisztériumának államtitkára volt bátyja kormányában, távozását azzal indokolta, hogy

"feloldhatatlan feszültséget" jelent számára a családi lojalitás és a nemzeti érdekek képviseletének egyidejű kötelme.

Jo Johnson már az előző miniszterelnök, Theresa May kormányának is tagja volt közlekedési államtitkárként, de tavaly novemberben erről a tisztségéről is lemondott. Akkori távozását azzal indokolta, hogy a May-kormány által a brexit feltételrendszerére kidolgozott javaslatoknak "semmi közük" nem volt az EU-tagsági referendum kampányában tett ígéretekhez.

"Olyan brexitet ígértek nekünk, amely lehetővé teszi, hogy világszerte mindenkivel kereskedelmi megállapodásokat köthessünk, de azzal a megállapodással, amellyel (Theresa May) miniszterelnök készül előállni, ettől messze leszünk" - fogalmazott annak idején a volt államtitkár.

Theresa May kormánya és az Európai Bizottság tavaly novemberben megállapodásra jutott a brexit feltételrendszeréről, de az egyezményt a londoni alsóház azóta háromszor elutasította.

Boris Johnson jelenlegi miniszterelnök sokszor hangoztatott álláspontja az, hogy a brit EU-tagság mindenképpen megszűnik a Brexit október 31-i határnapján, akár sikerül újratárgyalni az elvetett megállapodást, akár nem.

Az alsóház azonban szerda éjjel elfogadott egy ellenzéki indítványt, amely megtiltaná, hogy Boris Johnson kormánya megállapodás nélkül léptesse ki az Egyesült Királyságot az EU-ból.

Boris Johnson 54 éves húga, Rachel Johnson publicista és közéleti személyiség a brexit vehemens ellenzője, és a 2017-es általános választások előtt csatlakozott a kilépés ellen aktívan kampányoló legnagyobb országos parlamenti párthoz, a Liberális Demokratákhoz. Az idén belépett a szintén brexit-ellenes, újonnan alakult Change UK nevű pártba, amelynek egyik jelöltje volt a májusi európai parlamenti választásokon, bár mandátumot nem szerzett.

Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok ügye: döntött az Alkotmánybíróság, jön a folytatás

Beneš-dekrétumok ügye: döntött az Alkotmánybíróság, jön a folytatás

Szerdán döntött a Szlovák Alkotmánybíróság: nem függeszti fel a Büntető törvénykönyvnek azt a paragrafusát, amely a Beneš-dekrétumok nyilvános megkérdőjelezését hat hónap börtönnel bünteti. A kassai székhelyű taláros testület ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jogszabály alkotmányosságát továbbra is vizsgálják, és a végső állásfoglalás még várat magára.

Marad az árrésstop

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentéseket tett a kátyúhelyzetről, a rezsistopról, az árréskorlátról, a nemzeti petícióról és az ukrán fenyegetésről is, majd Vitályos Eszter kormányszóvivővel együtt újságírói kérdésekre is válaszoltak. A gödi Samsung-gyár ügyében Gulyás Gergely kérdésre válaszolva azt mondta, egy hatósági ügyből akar a sajtó politikai ügyet kreálni.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Kelet-Európa gazdasági modellje halott, itt az ideje beruházni a jövőnkbe

Kelet-Európa gazdasági modellje halott, itt az ideje beruházni a jövőnkbe

Az egész kelet-közép-európai térség ismerős problémákkal néz szembe: a versenyképesség egyre inkább csökken, az eddigi egyik legnagyobb komparatív előnyt jelentő "olcsó" munkaerő egyre inkább drágul. Ha a cél a jelenlegi növekedési ütem fenntartása – neadjisten újra 3 százalékos bővülést szeretnénk látni –, akkor a jövőbe történő beruházás nem halogatható tovább. Az exportunk szenvedésének a kínai előretörés és Donald Trump amerikai elnök vámjai is megágyaztak, a régió hosszú távú jövője szempontjából pedig kulcskérdés, hogy hogyan lesz vége az orosz-ukrán háborúnak. Ha biztosak a garanciák, akkor nem kell minden fillért védelemre költeni, és megnyílhat az út más fejlesztések előtt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×