eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Kaya Mar uniópárti brit művész Theresa May brit miniszterelnököt ábrázoló alkotásával a brit EU-tagság megszűnését (brexit) ellenző tüntetésen a brit parlamentnél 2019. február 26-án. A brit EU-tagság a tervek szerint március 29-én szűnik meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Most már Theresa May maradása a tét

Patthelyzetbe jutott Nagy-Britannia és az Európai Unió brexittárgyalása - volt kénytelen elismerni a brit kormány. Mivel a hétvégén sem sikerült alkut kötni az ír határgarancia kérdésében, fennáll a veszélye, hogy a brit parlament kedden is leszavazza a jelenleg érvényes "válási paktumot".

Theresa May kormánya hétfőn kénytelen volt elismerni: "megfeneklettek" a brexittárgyalások. A brit miniszterelnök vasárnap este beszélt telefonon Jean-Claude Junckerral, az Európai Bizottság elnökével, de nem jutottak semmire.

Jegelték azt a tervét is, hogy az unió székhelyére látogasson, és ott aláírjon valamiféle új megállapodást.

A patthelyzet lényege az, hogy Brüsszel - Írország kérését figyelemben tartva - továbbra sem tudja elfogadni, hogy a britek valamikor a jövőben felmondják a garanciát, ha az elméletben meginduló európai-brit szabadkereskedelmi tárgyalások nem vezetnek olyan alkuhoz, hogy szabadon átjárható maradjon az ír-északír határ.

Az alku elmaradása azt jelentené, hogy életbe lépne a garancia, ami további időszakra - a keményvonalas brexithívők félelme szerint örökre -

vámunióban tartaná Nagy-Britanniát az EU-val.

A brexitnek így nem sok értelme lenne szerintük.

Mindez azt jelenti, hogy

May kedden ugyanazt a "válási paktumot" viszi a parlamenti szavazásra a Westminsterbe, amit az erősen megosztott brit alsóház egyszer már elvetett

- hacsak nem áll elő valamilyen meglepetéssel. Vezető konzervatív politikusok ugyanis azt sürgetik, hogy jegelje a beígért és várt szavazást, ha nem kap engedményeket Brüsszeltől.

A javaslat szerint Maynek inkább arról kéne véleményt kérnie a tory képviselőktől, hogy milyen brexitalkut tudnának elfogadni. A taktika célja az, hogy nyomást gyakoroljanak Brüsszelre, és engedékenységre kényszerítsék.

A lavírozgatással azt is elérnék, hogy May megtagadja a parlamenttől a lehetőséget, hogy leszavazza az alku nélküli, "kemény brexit" elvetését.

Ebből ugyanis az következne, hogy a brit kormánynak az EU-tagállamoktól kérnie kéne a brexit elhalasztását, hogy folytassa a tárgyalásokat Brüsszellel.

Közben lendületbe jöhetnének Nagy-Britanniában a második brexitnépszavazás támogatói, akik a jelenlegi közvéleménykutatási adatok szerint akár azt is elérhetnék, hogy a választók leszavazzák a brexitet és a szigetország az unió tagja maradjon.

A kilépés kitolása emellett annyira feldühítené a konzervatív képviselőket, hogy

veszélybe kerülne May miniszterelnök pozíciója

- legalábbis erre utalt a hétvégén kormánya két volt minisztere.

Miközben folyik a huzavona, a brit konzervatívok továbbra is csak ködös és részletesen nem kidolgozott, "technológiai alapú, alternatív szabályozásról" szóló elméleteket emlegetnek arról, hogyan lehetne vámszabályozás Nagy-Britannia és az EU között, de úgy, hogy szabadon haladjon a forgalom az ír-északír határon át.

Mindeközben a Daily Express című brexitpárti lap megszellőztette, hogy

az EU több milliárd fontot követelhet Londontól a brexithatáridő kitolása után

- azaz a gyakorlatban elveszítené azt a visszatérítést, amit még Margaret Thatcher "bokszolt ki" annak idején Brüsszelben. Boris Johnson volt külügyminiszter és a kemény brexit egyik élharcosa meg is jegyezte: az EU lekezelően bánik Nagy-Britanniával.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×