Szimpátiától és interpretációtól függően a nagy brexithuzavonában vagy Brüsszel a rugalmasságra képtelen monolit, vagy a britek állnak elő kidolgozatlan ötletekkel, ha egyáltalán előállnak.

Így néztek ki a Nagy-Britannia rendezett uniós kilépését szabályozó tárgyalások pénteken, amikor már csak két nap maradt bármilyen új alkura. A menetrend szerint ugyanis a brit parlament kedden szavaz a jelenlegi vagy módosított válási paktumról.

Ezután vagy elveti a megállapodás nélküli kilépés lehetőségét és csúszik a kilépés, vagy szabaddá válik az út a március végi azonnali és vámsorompókat felhúzó kemény brexit előtt.

Ebben a helyzetben

a két oldal a másikat vádolta: az európaiak szerint a britek nem álltak elő semmilyen épkézláb új javaslattal. A britek szerint Európa képtelen a kompromisszumra.

Theresa May miniszterelnök így most érzelmes beszéddel próbálta megdolgozni a válás előtt a partnereket.

„Ez a változás pillanata kétoldalú kapcsolatunkban és a történelem nagyon súlyosan fogja megítélni mind a két oldalt, ha elrontjuk” – mondta Jeremy Hunt külügyminiszter, aki aztán gyorsan az unióra tolta a teljes felelősséget: „A legjobb barátok akarunk maradni és nem akarjuk, hogy az egyezmény mérget csepegtessen a viszonyunkba... de az EU-nak is rugalmasnak kell lennie és megértenie, hogy szeretnénk elfogadtatni az alkut a parlamenttel. Ehhez az kell, hogy ne essünk örökre a vámunió csapdájába” – magyarázta, a problémás ír határgarancia kérdésére utalva.

A kérés, hogy az EU vizezze fel az amúgy a britek által kitalált és kért ír határgaranciát, ugyanakkor

azt is jelenti: az unió egyik tagállama – Írország – kérését figyelmen kívül hagyva fogadja el a távozó britek akaratát.

Kérdés, hogy ezt a dilemmát hogy látja a brit politikai elit – amelynek egy része azt is felvetette: az írek szintén lépjenek ki és formáljanak inkább uniót Nagy-Britanniával.

"Csak a bizonytalanság lenne biztos"

Pénteken az volt a hír, hogy May miniszterelnök egy beszédben próbálja majd rávenni az uniós vezetőket, hogy engedjenek, mert fennáll a veszélye, hogy a keményvonalas konzervatív politikusok ismét leszavazzák kedden a kilépési egyezményt a parlamentben.

A May-beszéd helyszínéül a masszívan brexitpárti, Lincolnshire megyében található Grimsby városát választották. Az előre kiadott szövegrész szerint „európai érdek is a megállapodás alapján történő brit kilépés. Együtt dolgozunk velük, de az EU következő napokban történő döntései nagy hatással lesznek a mi parlamenti szavazásunkra".

A konzervatív párti brit miniszterelnök szerint az EU-val novemberben kötött, a londoni alsóház által januárban óriási többséggel elutasított brexitmegállapodás újbóli leszavazása esetén

"csak a bizonytalanság folytatódását lehetne biztosra venni".

Theresa May azzal az érvelt a kilépési megállapodás elfogadása mellett, hogy jelenleg a brit adófizetők pénzéből "hatalmas összeg" áramlik az unióba. Nagy-Britannia 2017-ben nettó 8,9 milliárd fonttal (3300 milliárd forint) járult hozzá az EU-költségvetéshez, a kilépési megállapodás azonban ennek véget vetne, és a pénzt az ország a számára legfontosabb célokra, például az egészségügyre költhetné - mondta a brit kormányfő.

Hasznosak az EU-munkavállalók, de May szerint máshogy kell válogatni

Jelenleg a Nagy-Britannia és az EU közötti migrációt a szabad mozgás alapelve határozza meg, de ez azt is jelenti, hogy az emberek állásajánlat nélkül is átköltözhetnek egy másik EU-tagországba. Theresa May szerint a külföldi EU-munkavállalók komoly mértékben hozzájárulnak a brit gazdaság, a közszolgáltatások és a társadalom fejlődéséhez, de ez azzal jár, hogy a brit kormány nem tudja ellenőrizni, hányan települnek át Nagy-Britanniába évente.

May szerint a kilépéssel lehetőség nyílik arra, hogy Nagy-Britannia a munkavállalók szakképesítése alapján határozhassa meg új bevándorlási szabályait, és ne annak alapján, hogy ki melyik országból érkezik.

Theresa May az Európai Unió vezetőit is arra kérte, hogy "még egy utolsó nekifutással" segítsenek elhárítani a londoni parlament által a kilépési szerződéssel kapcsolatban megfogalmazott kifogásokat, annak érdekében, hogy az alsóház kedden elfogadhassa az egyezményt.

Más miatt is fájhat a feje

Közben Maynek botladozó miniszterei miatt is fájhat a feje – és olyanok miatt is, akik kényszeríteni próbálják a brexit puhítására. Az északír ügyek minisztere, Karen Bradley például azt mondta: az ottani rendőrség és brit katonaság által okozott halálesetek nem voltak „bűncselekmények” a békét megelőző időben. Amber Rudd munkaügyi miniszter a brit köznyelvben sértő hatású szóval „színes nőnek” nevezte az ellenzék egyik vezéralakját, Andrea Leadsom parlamenti főnök pedig azt mondta: ne a törvényhozás, hanem inkább a külügyminisztérium rendezzen vitát arról, van-e iszlámofóbia Nagy-Britanniában.

Minderre egy nevét elhallgató volt kormánytag megjegyezte: olyan érzése van, mintha Róma végnapjait látná – arra utalva, nem tudja, meddig marad még hatalmon a miniszterelnök.