eur:
395.39
usd:
366.76
bux:
65135.59
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Theresa May brit miniszterelnököt (b) fogadja Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi székhelyén 2019. március 11-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pool/Reuters/Vincent Kessler

Brexit: May és Juncker átvágta a gordiuszi csomót

Jogilag kötelező erejű biztosítékokat fogadott el a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, úgynevezett ír-északír pótmegoldás ügyében hétfő éjszakai strasbourgi találkozóján Theresa May brit kormányfő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, és ezek lehetővé tehetik az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválását.

Juncker elmondta, hogy nem nyitották újra a londoni parlament által már elutasított kiválási szerződést, a kötelező erővel bíró jogi instrumentum csupán kiegészíti azt.

Kiemelte, egyeztetett az ír miniszterelnökkel, aki közölte, kormánya kész támogatni a megállapodást, illetve beszélt Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, akit arra kért, hogy terjessze fel jóváhagyásra az egyezményt a március 21-22-i EU-csúcson, amennyiben megszavazzák Londonban az egyezményt.

A pótmegoldás aktiválására Juncker bejelentése szerint kizárólag legvégső esetben kerülhet sor, és akkor is csak addig lenne hatályban, amíg szigorúan szükséges. "Puszta biztosítékról van szó, se többről, se kevesebbről" - fogalmazott.

Élesítése esetén bármelyik félnek joga lesz egyoldalúan kilépnie az egyezményből, amennyiben a másik fél rosszhiszeműen jár el.

"A politikában néha van második esély, és az számít, hogy ezzel mihez kezdünk, mert harmadik esély nem lesz, ha elbukik a ratifikáció. (...) Világos a választás: vagy ez a megállapodás, vagy talán egyáltalán nem lesz Brexit" - jelentette ki Juncker a brit törvényhozás tagjainak üzenve.

Mint hangsúlyozta, ha a brit parlament megszavazza az egyezményt, akkor az EU kész azonnal megkezdeni a jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalások előkészítését. "Meggyőződésem, hogy ez a legjobb megoldás, de attól még ez szomorú nap Európa számára" - tette hozzá.

May üdvözölte ezen "feljavított" megállapodást, azonban arról számolt be, hogy

kormánya emellett egyoldalú nyilatkozatot is el fog fogadni, amelynek értelmében a szigetországot "semmi nem akadályozhatja meg abban", hogy adott esetben deaktiválja a backstop-záradékot,

amennyiben nincs esély annak kiváltására egy új szerződéssel. Hozzátette, az efféle nyilatkozatok gyakoriak az államok által kötött nemzetközi szerződések ratifikációjakor.

Leszögezte azonban, az új biztosítékok önmagukban is garantálják, hogy az Európai Unió ne próbálhassa tartós vámuniós viszonyrendszerbe kényszeríteni az Egyesült Királyságot. Amennyiben ezt teszi, akkor az ország választottbírósághoz fordulhat, s ha ez megállapítja a szerződésszegést, akkor az ország beszüntetheti a pótmegoldás végrehajtását.

Mint elmondta, arra is kitértek, hogy

akármi is váltja fel a pótmegoldást, nem kell pontosan lemásolnia az abban szereplő vállalásokat.

Továbbá megegyeztek, hogy jogilag kötelező formába öntik a Juncker és Tusk korábbi közös levelében szereplő megállapításokat, illetve hasonló módon kinyilvánítják azon szándékukat, hogy azonnal megkezdik a munkát az alternatív megoldásokról.

Theresa May közölte, kedden ő maga is részletesebben ismerteti az elfogadott pontokat, és Geoffrey Cox, a brit kormány jogi főtanácsosa is bemutatja álláspontját.

Címlapról ajánljuk
Egyre több ország ismeri fel a menekülthelyzet tarthatatlanságát
Jelentés

Egyre több ország ismeri fel a menekülthelyzet tarthatatlanságát

A humanitárius hozzáférést és a migránsok menedékjogi helyzetét elemezte egy nemzetközi tanulmány, melynek készítői szakpolitikai intézkedéseket is javasolnak az érintett országok vezetőinek. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója azt mondta az InfoRádióban, hogy a jelentés megerősíti, egyre több nyugati kormányzat ébred rá, milyen veszélyei lehetnek az illegális migrációnak, ugyanakkor Tárik Meszár szerint az elemzés több megállapítása is ellentmondásos.

Mi vezetett a németországi Zöldek zuhanórepüléséhez?

Egyre csökken a németországi Zöldek párt támogatottsága, öt év alatt több mint duplájára, 25-ről 56 százalékra nőtt azok száma, akik semennyire sem tudnak azonosulni a párttal, ezzel Németország egyik leginkább elutasított politikai tömörülésévé vált. A háttérben a zöldítés, a kormány energiapolitikája áll - mondta az InfoRádióban Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×