eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Theresa May brit miniszterelnököt (b) fogadja Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi székhelyén 2019. március 11-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pool/Reuters/Vincent Kessler

Brexit: May és Juncker átvágta a gordiuszi csomót

Jogilag kötelező erejű biztosítékokat fogadott el a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, úgynevezett ír-északír pótmegoldás ügyében hétfő éjszakai strasbourgi találkozóján Theresa May brit kormányfő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, és ezek lehetővé tehetik az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválását.

Juncker elmondta, hogy nem nyitották újra a londoni parlament által már elutasított kiválási szerződést, a kötelező erővel bíró jogi instrumentum csupán kiegészíti azt.

Kiemelte, egyeztetett az ír miniszterelnökkel, aki közölte, kormánya kész támogatni a megállapodást, illetve beszélt Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, akit arra kért, hogy terjessze fel jóváhagyásra az egyezményt a március 21-22-i EU-csúcson, amennyiben megszavazzák Londonban az egyezményt.

A pótmegoldás aktiválására Juncker bejelentése szerint kizárólag legvégső esetben kerülhet sor, és akkor is csak addig lenne hatályban, amíg szigorúan szükséges. "Puszta biztosítékról van szó, se többről, se kevesebbről" - fogalmazott.

Élesítése esetén bármelyik félnek joga lesz egyoldalúan kilépnie az egyezményből, amennyiben a másik fél rosszhiszeműen jár el.

"A politikában néha van második esély, és az számít, hogy ezzel mihez kezdünk, mert harmadik esély nem lesz, ha elbukik a ratifikáció. (...) Világos a választás: vagy ez a megállapodás, vagy talán egyáltalán nem lesz Brexit" - jelentette ki Juncker a brit törvényhozás tagjainak üzenve.

Mint hangsúlyozta, ha a brit parlament megszavazza az egyezményt, akkor az EU kész azonnal megkezdeni a jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalások előkészítését. "Meggyőződésem, hogy ez a legjobb megoldás, de attól még ez szomorú nap Európa számára" - tette hozzá.

May üdvözölte ezen "feljavított" megállapodást, azonban arról számolt be, hogy

kormánya emellett egyoldalú nyilatkozatot is el fog fogadni, amelynek értelmében a szigetországot "semmi nem akadályozhatja meg abban", hogy adott esetben deaktiválja a backstop-záradékot,

amennyiben nincs esély annak kiváltására egy új szerződéssel. Hozzátette, az efféle nyilatkozatok gyakoriak az államok által kötött nemzetközi szerződések ratifikációjakor.

Leszögezte azonban, az új biztosítékok önmagukban is garantálják, hogy az Európai Unió ne próbálhassa tartós vámuniós viszonyrendszerbe kényszeríteni az Egyesült Királyságot. Amennyiben ezt teszi, akkor az ország választottbírósághoz fordulhat, s ha ez megállapítja a szerződésszegést, akkor az ország beszüntetheti a pótmegoldás végrehajtását.

Mint elmondta, arra is kitértek, hogy

akármi is váltja fel a pótmegoldást, nem kell pontosan lemásolnia az abban szereplő vállalásokat.

Továbbá megegyeztek, hogy jogilag kötelező formába öntik a Juncker és Tusk korábbi közös levelében szereplő megállapításokat, illetve hasonló módon kinyilvánítják azon szándékukat, hogy azonnal megkezdik a munkát az alternatív megoldásokról.

Theresa May közölte, kedden ő maga is részletesebben ismerteti az elfogadott pontokat, és Geoffrey Cox, a brit kormány jogi főtanácsosa is bemutatja álláspontját.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×