A kardcsörtető brit bulvárlap, a Daily Express szerint „Felrobbant a gibraltári veszekedés”, mert Spanyolország szerint jogosan manőverezett hadihajója a sajátjának tekintett felségvizeken. A lap és a gibraltári kormány szerint azonban valójában behatolt a gibraltári vizekre és megpróbált távozásra bírni ott horgonyzó kerekedőhajókat. Ezt követően megjelent a brit haditengerészet, aminek nyomán a spanyol hadihajó távozott.

Annyi bizonyos, hogy a brexit közeledtével növekszik a feszültség a két NATO-szövetséges között a stratégiai fontosságú kikötő miatt,

amely az Afrika és Európa közti keskeny szorost ellenőrzi.

A spanyol kormány szerint a hadihajójuk által távozásra felszólított polgári hajók spanyol vizeken horgonyoztak és ezzel veszélyeztették a tengeri közlekedést. Madrid szerint eleget tettek a felszólításnak és továbbindultak.

Nem, ez nem így volt – állítja a gibraltári kormány, amely „gyerekesnek, Don Quijote-t idézőnek és a szabályokon alapuló nemzetközi rendet aláásó lépésnek” állította be a spanyolok akcióját.

„Nem fogják Gibraltár népét ijesztgetni sem most, sem március 29. után” – mondta Fabian Picardo, a miniállam első minisztere a brexit dátumára utalva. Gibraltár, amely határozottan az EU-ban való maradásra szavazott a 2016-os brit népszavazás idején épp az EU-tag Spanyolország által érzi magát fenyegetve – mivel Madridban még mindig úgy tartják, hogy a britek egy trükkel szerezték meg tőlük a kikötőt az 1700-as években.

A brit kormány közben egy újabb verziót fogalmazott meg:

„nem történt behatolás a gibraltári vizekre. Biztosak vagyunk a szuverenitásunkban. Bármely behatolás annak megsértése, de nem fenyegeti azt”

– fogalmazott a konfrontatív nyelvezetet kerülve a brit kormány szóvivője.

Gavin Williamson brit védelmi miniszter, akit sokan a brit kormányban is egy népszerű sorozat gyerekes és botcsinálta katonájához, Pike közlegényhez hasonlítanak, viszont korábban felvetette, vágjanak vissza a spanyoloknak. Például paintball festékpatronokkal lövöldözzenek a spanyol hadihajókra, ha túl közel jönnek, vagy a brit haditengerészet jelenjen meg a Gibraltárhoz hasonló, észak-afrikai spanyol enklávé, Ceuta vizeinél.

A brit EU-tagság éveiben is volt feszültség „a Sziklának” is nevezett terület miatt a két ország között, de a brexit közeledtével ezek a feszültségek fokozódhatnak.

Madrid például elérte, hogy megvétózhassa azt, hogy a britek szabályozott kilépése esetén a rendelkezések vonatkozhassanak-e Gibraltárra. Pedro Sanchez leköszönő és előrehozott választásokra készülő miniszterelnök azt is jelezte: Spanyolország nem adta fel reményét, hogy visszaszerezze a szuverenitást Gibraltár felett. Felvetette azt is: a két ország közösen irányítsa a félszigetet. Ezt azonban a gibraltári lakosság elveti, a britek pedig támogatják őket ebben.

Madrid kis győzelmének könyvelik el ugyanakkor, hogy az EU „a brit korona gyarmatának” minősítette a területet – ami felháborodást váltott ki Londonban – ahol úgy fogalmaztak: Gibraltár nem gyarmat, hanem az Egyesült Királyság családjának része, amely érett és modern alkotmányos viszonyt ápol vele”. A spanyolok szerint viszont az EU által elfogadott szöveg jogalapot teremt területi igényükre.