„Elkerülhetetlen az erőszak visszatérése Észak-Írországba” ha a kemény brexit valósul meg – írja egy UNESCO tanulmányra hivatkozva az Irish Independent című ír lap.

Az ENSZ-szervezet elemzése szerint az utóbbi húsz évben jobbára békében együtt élő, de különböző szektás tradíciójú fiatalok szembefordulnának egymással, "mert a szélsőséges csoportok erre nevelnék őket". Az UNESCO két bizottságának tanulmánya szerint

a fogatókönyv megvalósulása esetén nem az a kérdés, hogy újraindul-e az erőszak, hanem hogy milyen mértékben.

A két szerző, Mark Brennan a Pennsylvaniai Egyetem professzora, ifjúságpolitikai és közösségügyi szakértő és Pad Dolan, az UNESCO családügyi szakértője és az írországi Galway Egyetem professzora azt mondják, hogy a „Békeegyezmény Nemzedéknek” nincs elég sokkoló élménye az erőszak éveiről és az idősebb generáció nem osztott meg eleget velük a szektás konfliktus borzalmairól. Ezért a fiatalok „romantikus” színben tekintenek az ír nyelvezetben „a Bajok”-ként említett terrorévekre.

További gond, hogy a marginalizált, nacionalista tudatú fiatalok esetében könnyebb dolga lehet az őket manipuláló illegális csoportoknak, például az úgynevezett Új IRA-nak.

A brit fennhatóságot akaró és a koronához hű protestáns terrorcsoportokkal szemben az IRA az erőszak éveiben a katolikus Írország és a vegyes felekezetű Észak-Írország egyesülését akarta kiharcolni robbantások, gyilkosságok és más merényletek végrehajtásával.

A múlt hónapban a nacionalista írek által Derrynek, a protestánsok által Londonderrynek nevezett északír város bírósága előtti autós pokolgépet is az Új IRÁ-nak tulajdonítják.

Az UNESCO-tanulmány szerint Nagy-Britannia szabályozatlan módon történő uniós kilépése után hat héttel már visszatérhet a „kemény határ” az EU-tag Írország és a brit fennhatóságú Észak-Írország közé, ami kirobbantja az erőszakot. A szerzők arra is figyelmeztetnek, hogy a fő északír katolikus párt, - a terror éveiben az IRA politikai szárnyának tartott - Sinn Fein által szorgalmazott határügyi népszavazás is erőszakhoz vezetne.

A tanulmány elkészítésében Michael Ortiz, amerikai terrorügyi szakértő, az egykori Obama-kormányzat biztonsági tanácsadója is segédkezett.

Az elemezés megjegyzi azt is: sem a brit, sem az ír kormány nem tett sokat a társadalmi harmóniáért és a gazdasági biztonságért az 1998-as Nagypénteki Békeegyezmény aláírása óta.

A helyzet gyorsan elmérgesedhet és erre példának hozzák fel a béke 14. évében, 2012-ben és 2013-ban történteket, egy döntés szerint csak bizonyos napokon lehetett felvonni a belfasti városházára a brit zászlót. A lojalisták kirobbanó tiltakozása nyomán többtucatnyian megsérültek.

A tanulmány akkor jelent meg, amikor a brit kormány és mögötte a keményvonalas brexit-tábor azt követeli Brüsszeltől, hogy módosítsák vagy vessék el a kilépési egyezményben szereplő garanciát az északír határ szabad átjárhatóságáról. Ha nem sikerül alkut kötni, akkor március végén a britek szabályozatlan módon kilépnek az EU-ból és visszatér a „kemény határellenőrzés”.