Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Theresa May brit miniszterelnököt (j) fogadja Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a brit európai uniós tagság megszűnésének feltételrendszerét tartalmazó kilépési megállapodásról tartandó tárgyalásuk előtt Brüsszelben 2019. február 7-én. A brit parlament alsóháza január 15-én elutasította a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről az Európai Unióval kötött megállapodást az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének kivédését szolgáló tartalékmechanizmus (backstop) miatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Meglepő kijelentést tett a brit kilépés határidejéről az Európai Bizottság elnöke

A héten folytatódnak az egyeztetések, hogy elkerülhető legyen az Egyesült Királyság rendezetlen kiválása az Európai Unióból.

Az Európai Bizottság friss bejelentése szerint Theresa May brit kormányfő szerda este ismét Brüsszelbe látogat, ahol tárgyalóasztalhoz ül Jean-Claude Junckerrel, a testület elnökével. Diplomáciai források pedig azt közölték, hogy a következő Barclay-Barnier találkozót a hét közepén tartják.

Jean-Claude Juncker egy hétfői lapinterjúban kijelentette, hogy

senki sem ellenezné a bennmaradó EU-tagországok közül a brit kilépés eredetileg 2019. március 29-re tervezett határidejének meghosszabbítását, amennyiben London kérelmezné.

Hozzátette, elképzelhetőnek tartja a hosszabbítást a május végi európai parlamenti választásokon túlra is, amelyen szakértők szerint ez esetben a szigetországnak is részt kellene vennie valószínűleg. "A brexitfolyamatban már így is annyi határidőt túlléptünk" - fogalmazott a bizottsági elnök.

Jeremy Hunt brit külügyminiszter ugyancsak Brüsszelben volt hétfőn, és a Politico hírportálnak adott interjújában abbéli reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező napokban sikerül megállapodni a stabilitás biztosítása érdekében.

Aláhúzta, hogy még lehetséges a rendezett kiválás, a brit kormány tudja, miként lehet parlamenti többséget szerezni a szerződés ratifikálásához, de ehhez mindkét oldalon "bizalomra és vízióra" van szükség. Kérdésre válaszolva helytelennek nevezte a második népszavazás kiírásának ötletét. Mint mondta, "a britek tudják, hogy a politikai elit nem akarta a kilépést, és a demokratikus hitelesség egyfajta tesztjeként tekintenek a brexitre". Hozzátette, akkor sem lehet sikeresnek nevezni a folyamatot, ha tíz év múlva a maradáspárti szavazók azt érzik majd, hogy a döntés "nem is olyan rossz, mint gondolták, és az ország virágzik".

Ír kollégája, Simon Coveney frusztrációjának adott hangot a folyamat állásával kapcsolatban. "Kevesebb mint 40 nap van hátra az Egyesült Királyság távozásáig, és mi még mindig nem tudjuk, hogy mit szeretne a brit kormány elérni a ratifikáció érdekében" - közölte. Korábbi tájékoztatás szerint Jeremy Corbyn, a brit ellenzéki Munkáspárt vezetője is Brüsszelbe látogat, várhatóan csütörtökön.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×