eur:
411.2
usd:
392.58
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Theresa May brit miniszterelnököt (j) fogadja Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a brit európai uniós tagság megszűnésének feltételrendszerét tartalmazó kilépési megállapodásról tartandó tárgyalásuk előtt Brüsszelben 2019. február 7-én. A brit parlament alsóháza január 15-én elutasította a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről az Európai Unióval kötött megállapodást az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének kivédését szolgáló tartalékmechanizmus (backstop) miatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Meglepő kijelentést tett a brit kilépés határidejéről az Európai Bizottság elnöke

A héten folytatódnak az egyeztetések, hogy elkerülhető legyen az Egyesült Királyság rendezetlen kiválása az Európai Unióból.

Az Európai Bizottság friss bejelentése szerint Theresa May brit kormányfő szerda este ismét Brüsszelbe látogat, ahol tárgyalóasztalhoz ül Jean-Claude Junckerrel, a testület elnökével. Diplomáciai források pedig azt közölték, hogy a következő Barclay-Barnier találkozót a hét közepén tartják.

Jean-Claude Juncker egy hétfői lapinterjúban kijelentette, hogy

senki sem ellenezné a bennmaradó EU-tagországok közül a brit kilépés eredetileg 2019. március 29-re tervezett határidejének meghosszabbítását, amennyiben London kérelmezné.

Hozzátette, elképzelhetőnek tartja a hosszabbítást a május végi európai parlamenti választásokon túlra is, amelyen szakértők szerint ez esetben a szigetországnak is részt kellene vennie valószínűleg. "A brexitfolyamatban már így is annyi határidőt túlléptünk" - fogalmazott a bizottsági elnök.

Jeremy Hunt brit külügyminiszter ugyancsak Brüsszelben volt hétfőn, és a Politico hírportálnak adott interjújában abbéli reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező napokban sikerül megállapodni a stabilitás biztosítása érdekében.

Aláhúzta, hogy még lehetséges a rendezett kiválás, a brit kormány tudja, miként lehet parlamenti többséget szerezni a szerződés ratifikálásához, de ehhez mindkét oldalon "bizalomra és vízióra" van szükség. Kérdésre válaszolva helytelennek nevezte a második népszavazás kiírásának ötletét. Mint mondta, "a britek tudják, hogy a politikai elit nem akarta a kilépést, és a demokratikus hitelesség egyfajta tesztjeként tekintenek a brexitre". Hozzátette, akkor sem lehet sikeresnek nevezni a folyamatot, ha tíz év múlva a maradáspárti szavazók azt érzik majd, hogy a döntés "nem is olyan rossz, mint gondolták, és az ország virágzik".

Ír kollégája, Simon Coveney frusztrációjának adott hangot a folyamat állásával kapcsolatban. "Kevesebb mint 40 nap van hátra az Egyesült Királyság távozásáig, és mi még mindig nem tudjuk, hogy mit szeretne a brit kormány elérni a ratifikáció érdekében" - közölte. Korábbi tájékoztatás szerint Jeremy Corbyn, a brit ellenzéki Munkáspárt vezetője is Brüsszelbe látogat, várhatóan csütörtökön.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×