eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Theresa May brit miniszterelnököt (j) fogadja Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a brit európai uniós tagság megszűnésének feltételrendszerét tartalmazó kilépési megállapodásról tartandó tárgyalásuk előtt Brüsszelben 2019. február 7-én. A brit parlament alsóháza január 15-én elutasította a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről az Európai Unióval kötött megállapodást az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének kivédését szolgáló tartalékmechanizmus (backstop) miatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Meglepő kijelentést tett a brit kilépés határidejéről az Európai Bizottság elnöke

A héten folytatódnak az egyeztetések, hogy elkerülhető legyen az Egyesült Királyság rendezetlen kiválása az Európai Unióból.

Az Európai Bizottság friss bejelentése szerint Theresa May brit kormányfő szerda este ismét Brüsszelbe látogat, ahol tárgyalóasztalhoz ül Jean-Claude Junckerrel, a testület elnökével. Diplomáciai források pedig azt közölték, hogy a következő Barclay-Barnier találkozót a hét közepén tartják.

Jean-Claude Juncker egy hétfői lapinterjúban kijelentette, hogy

senki sem ellenezné a bennmaradó EU-tagországok közül a brit kilépés eredetileg 2019. március 29-re tervezett határidejének meghosszabbítását, amennyiben London kérelmezné.

Hozzátette, elképzelhetőnek tartja a hosszabbítást a május végi európai parlamenti választásokon túlra is, amelyen szakértők szerint ez esetben a szigetországnak is részt kellene vennie valószínűleg. "A brexitfolyamatban már így is annyi határidőt túlléptünk" - fogalmazott a bizottsági elnök.

Jeremy Hunt brit külügyminiszter ugyancsak Brüsszelben volt hétfőn, és a Politico hírportálnak adott interjújában abbéli reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező napokban sikerül megállapodni a stabilitás biztosítása érdekében.

Aláhúzta, hogy még lehetséges a rendezett kiválás, a brit kormány tudja, miként lehet parlamenti többséget szerezni a szerződés ratifikálásához, de ehhez mindkét oldalon "bizalomra és vízióra" van szükség. Kérdésre válaszolva helytelennek nevezte a második népszavazás kiírásának ötletét. Mint mondta, "a britek tudják, hogy a politikai elit nem akarta a kilépést, és a demokratikus hitelesség egyfajta tesztjeként tekintenek a brexitre". Hozzátette, akkor sem lehet sikeresnek nevezni a folyamatot, ha tíz év múlva a maradáspárti szavazók azt érzik majd, hogy a döntés "nem is olyan rossz, mint gondolták, és az ország virágzik".

Ír kollégája, Simon Coveney frusztrációjának adott hangot a folyamat állásával kapcsolatban. "Kevesebb mint 40 nap van hátra az Egyesült Királyság távozásáig, és mi még mindig nem tudjuk, hogy mit szeretne a brit kormány elérni a ratifikáció érdekében" - közölte. Korábbi tájékoztatás szerint Jeremy Corbyn, a brit ellenzéki Munkáspárt vezetője is Brüsszelbe látogat, várhatóan csütörtökön.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×