Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Nyitókép: Pixabay.com

Háromszorosára ugrott a populisták népszerűsége Európában

Minden negyedik európai populista pártra szavaz - állítja egy felmérés alapján a The Guardian című brit lap. Az újság szerint az elmúlt húsz évben ezek a pártok megháromszorozták a rájuk szavazók számát és kihívást jelentenek a fennálló politikai rendszernek.

Nyomulnak a populisták, és látványosan - erre utal a liberális brit újság, a The Guardian felmérése, amely az elmúlt évtizedek változásait vette górcső alá az európai politikai palettán. A lap szerint húsz év alatt megháromszorozták támogatottságukat a bal- és jobboldali populista erők, és népszerűségük folyamatosan nő.

Az újság "30 vezető politológussal" együttműködve készítette az elemzést. Eszerint a legnagyobb mértékben a "szélsőjobboldalinak" nevezett populista politikai erők térnyerése látszik. Őket követik az "egyéb" kategóriába sorolt populisták, majd a "szélsőbaloldaliak", akik népszerűsége körülbelül fele akkora mértékben emelkedett az évek során, mint a spektrum másik pólusán helyet foglalóké.

A szerzők megállapítják, hogy két évtizede

a populizmus marginális erő volt Európában és az össz-szavazatok 7 százalékát tudta begyűjteni a választásokon. Mostanra ez az arány már 25 százalékra ugrott.

"A populisták termőtalaja egyre termékenyebb, és az ilyen pártok egyre jobban le tudják aratni a gyümölcsöt... egyre inkább bekerülnek a fősodorba. Például a brexitet vagy Donald Trump megválasztását nem lehet megérteni a populizmus számbavétele nélkül" - mondta Matthijs Rooduijn, az Amszterdami Egyetem politológusa.

A populizmus úgy határozza meg saját magát, mint a kisemberek érdekeit a kiváltságosokkal szemben zászlajára tűző mozgalom, és amely így a demokrácia fontos tényezője. Bírálói viszont azt mondják: aláássa a demokratikus normákat, például a sajtószabadságot, a bíróságok függetlenségét és a kisebbségi jogokat.

Valójában a populizmus gyakran egy "gazda" ideológiához kapcsolódik, akár jobb, akár baloldalon - jegyzi meg a The Guardian.

Az anyag

a legsikeresebb jobboldaliak között megemlíti Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és Matteo Salvini olasz belügyminisztert, míg megjegyzi, hogy a baloldali pártok csillaga a 2008-as pénzügyi válság után ívelt fel, de csak Görögországban jutottak kormányra.

A szerzők populizmustérképe szerint 40 százalékot meghaladó támogatottsága van a populizmusnak Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon, Olaszországban és Bulgáriában. Görögországban az arány megközelíti a 40 százalékot, míg Európa többi részén - így a lengyel-cseh blokk és Magyarország közé éket verő Ausztriában és Szlovákiában is - 30 százalék százalék körül mozog.

Észtországban és Lettországban - vélik a szerzők - különösen

gyenge lábakon áll a populizmus, és inkább ez jellemző Belgiumra és furcsa módon a brexitre szavazó Nagy-Britanniára is.

Cas Muddle, a Gerogiai Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora három fő okban látja a jelenséget: a pénzügyi válságban, amely erős balpopulista pártokat hozott létre Dél-Európában, a menekültválságban, amely katalizátorként hatott a jobboldali populistákra valamint a Jog és Igazságosság és a Fidesz pártok szerinte populista párttá történt átalakulásában.

Claudia Alvares, a Lisszaboni Lusofona Egyetem oktatója pedig a közösségi médiát említette: annak "algoritmikus modellje jutalmazza és előtérbe tolja az ellenséges üzeneteket.

A populisták által közvetített haragot tovább szítják a közösségi médiás posztok, mert ez a médium különösen könnyen terjeszti az érzelmeket. Az eredmény a megosztottság növekedése"

– mondta a kutató.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×