Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Nyitókép: Pixabay.com

Háromszorosára ugrott a populisták népszerűsége Európában

Minden negyedik európai populista pártra szavaz - állítja egy felmérés alapján a The Guardian című brit lap. Az újság szerint az elmúlt húsz évben ezek a pártok megháromszorozták a rájuk szavazók számát és kihívást jelentenek a fennálló politikai rendszernek.

Nyomulnak a populisták, és látványosan - erre utal a liberális brit újság, a The Guardian felmérése, amely az elmúlt évtizedek változásait vette górcső alá az európai politikai palettán. A lap szerint húsz év alatt megháromszorozták támogatottságukat a bal- és jobboldali populista erők, és népszerűségük folyamatosan nő.

Az újság "30 vezető politológussal" együttműködve készítette az elemzést. Eszerint a legnagyobb mértékben a "szélsőjobboldalinak" nevezett populista politikai erők térnyerése látszik. Őket követik az "egyéb" kategóriába sorolt populisták, majd a "szélsőbaloldaliak", akik népszerűsége körülbelül fele akkora mértékben emelkedett az évek során, mint a spektrum másik pólusán helyet foglalóké.

A szerzők megállapítják, hogy két évtizede

a populizmus marginális erő volt Európában és az össz-szavazatok 7 százalékát tudta begyűjteni a választásokon. Mostanra ez az arány már 25 százalékra ugrott.

"A populisták termőtalaja egyre termékenyebb, és az ilyen pártok egyre jobban le tudják aratni a gyümölcsöt... egyre inkább bekerülnek a fősodorba. Például a brexitet vagy Donald Trump megválasztását nem lehet megérteni a populizmus számbavétele nélkül" - mondta Matthijs Rooduijn, az Amszterdami Egyetem politológusa.

A populizmus úgy határozza meg saját magát, mint a kisemberek érdekeit a kiváltságosokkal szemben zászlajára tűző mozgalom, és amely így a demokrácia fontos tényezője. Bírálói viszont azt mondják: aláássa a demokratikus normákat, például a sajtószabadságot, a bíróságok függetlenségét és a kisebbségi jogokat.

Valójában a populizmus gyakran egy "gazda" ideológiához kapcsolódik, akár jobb, akár baloldalon - jegyzi meg a The Guardian.

Az anyag

a legsikeresebb jobboldaliak között megemlíti Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és Matteo Salvini olasz belügyminisztert, míg megjegyzi, hogy a baloldali pártok csillaga a 2008-as pénzügyi válság után ívelt fel, de csak Görögországban jutottak kormányra.

A szerzők populizmustérképe szerint 40 százalékot meghaladó támogatottsága van a populizmusnak Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon, Olaszországban és Bulgáriában. Görögországban az arány megközelíti a 40 százalékot, míg Európa többi részén - így a lengyel-cseh blokk és Magyarország közé éket verő Ausztriában és Szlovákiában is - 30 százalék százalék körül mozog.

Észtországban és Lettországban - vélik a szerzők - különösen

gyenge lábakon áll a populizmus, és inkább ez jellemző Belgiumra és furcsa módon a brexitre szavazó Nagy-Britanniára is.

Cas Muddle, a Gerogiai Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora három fő okban látja a jelenséget: a pénzügyi válságban, amely erős balpopulista pártokat hozott létre Dél-Európában, a menekültválságban, amely katalizátorként hatott a jobboldali populistákra valamint a Jog és Igazságosság és a Fidesz pártok szerinte populista párttá történt átalakulásában.

Claudia Alvares, a Lisszaboni Lusofona Egyetem oktatója pedig a közösségi médiát említette: annak "algoritmikus modellje jutalmazza és előtérbe tolja az ellenséges üzeneteket.

A populisták által közvetített haragot tovább szítják a közösségi médiás posztok, mert ez a médium különösen könnyen terjeszti az érzelmeket. Az eredmény a megosztottság növekedése"

– mondta a kutató.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Pénzlavina omolhat a magyar gazdaságra, mutatjuk, mire készülhetnek a cégek!

Pénzlavina omolhat a magyar gazdaságra, mutatjuk, mire készülhetnek a cégek!

Egy vidéki kisvállalkozás már most beírhatja a naptárába, mikor pályázhat akár 100 millió forintra a termelése korszerűsítéséhez. Aki viszont a növekedéséhez keres tőkét keres, vagy bérlakásokra vár, annak a Magyar Fejlesztési Bank tavasszal várható programjaira érdemes figyelnie. A 2027-es költségvetés tervezete szerint az ideihez képest közel 823 milliárd forinttal többet fizetnének ki a hét évre szóló uniós fejlesztési programokból. Ennek egy része már megkezdett beruházásokra jut, de az idei forrásátrendezés új pályázatok előtt is megnyithatja az utat. Jön az uniós támogatások dömpingje, mutatjuk, honnan milyen források elérhetők!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×